A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakértői az Economx megkeresésére elmondták: az Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) feladatköre az elmúlt években jelentősen megváltozott. Kezdetben a jól felszerelt halőri gárda nagyrészt az ország halgazdálkodási vízterületein segítette a klasszikus halőrzési feladatok elvégzését, ideértve az orvhalászat elleni fellépést is.

2000 halőr dolgozik az országban

Napjainkban a felszereltség és a létszám tekintetében folyamatosan fejlődő, a horgász egyesületek és szövetségek alkalmazásában lévő, nagyjából 2000 hivatásos és társadalmi halőr látja el a nemzeti kincsként meghatározott őshonos halállomány őrzését, védelmét – közölte a Nébih.

2023-ban, a rendőri eljárásban, a regisztrált orvhalászat az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (EnyÜBS) adatai alapján országosan 104 volt.

Az orvhalászat vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, külön súlyosító körülményt nem tartalmaz. 

140 ezer hektárnyi terület, több ezer kilométernyi vízpart

A Magyar Országos Horgász Szövetség főigazgatója az Economxnak elmondta: az Országgyűlés 2016 januárjától betiltotta a kereskedelmi halászatot, és a törvénymódosítás azt is pontosította, hogy milyen vízterületeken és milyen iratok hiányában minősül jogosulatlannak a horgászat, vagy a halászat.

Dérer István szerint az ellenőröknek nincs könnyű dolguk, hiszen országosan összesen 140 ezer hektáros vízfelületről, több ezer kilométernyi partszakaszról beszélünk. Ráadásul sokan az éjszakai órákra időzítik a tiltott cselekményüket.

Előrelépés azonban történt az elmúlt években, bővült az eszközpark, rendelkezésre állnak terepjárók, drónok.

Az is megfigyelhető, egyre inkább megszakadnak az úgynevezett fekete ellátási láncok, amikor egy vendéglátóhely átveszi az illegálisan kifogott halat.

A rendőrség szerint ez számít orvhalászatnak

Az ORFK szerint az orvhalászat bűncselekményt az követi el, aki jogtalanul hálóval vagy más halászati eszközzel halfogásra irányuló tevékenységet végez, továbbá külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez.

Tiltott eszközöknek és módszereknek számítanak:

  • az olyan eszközök, amelyeknek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul;
  • a mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása, a robbanóanyag alkalmazása;
  • a szúrószerszám alkalmazása, a búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata;
  • a gereblyézés alkalmazása (itt lényegében arról van szó, hogy a halat brutálisan, nem a szájánál, hanem a testébe akasztott horoggal rántják ki a vízből);
  • a hurokvető halászati módszer alkalmazása, vagyis sorhoroggal, fenékhoroggal, csapóhoroggal történő, vagy rugó elven működő önakasztós halfogási módszerek használata is tiltott, a nyakazó háló alkalmazása;
  • a horgászati tilalom megsértése.

Egységes fellépés kell

A Nébih szakértői kiemelték, az Állami Halőr Szolgálat többnyire halgazdálkodási ügyekkel foglalkozik, a halgazdálkodásra jogosultak tevékenységét (különösen a haltelepítéseket), a haltermelő létesítményeket, a halértékesítő és feldolgozó helyeket ellenőrzi. 

Nagyon fontos, hogy a halételt forgalmazó vendéglátó egységeket is ellenőrzik, és minden bejelentést maradéktalanul kivizsgálnak.

A Magyar Országos Horgász Szövetség főigazgatója is azt hangsúlyozta, az érintett hatóságok, szövetségek közös munkájára, egyeztetett fellépésére van szükség.

Szigorúbbak is lehetnének a büntetések

Cserepes Norbert Ernő, a Hajdú-Bihar Vármegyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke a két évig terjedő büntetési tételre hívja fel a figyelmet. A bíróságnak lehetősége lenne börtönbüntetést is kiszabni az orvhalászokkal szemben, azonban ez nem szokott bekövetkezni. A gyakorlat az, hogy felfüggesztett börtönbüntetést kapnak, aminek letelte után van, hogy újra munkát adnak a halőröknek és a hatóságoknak is.

A kíméleti területen horgászati tevékenységet végzőket nem feltétlen kellene elzárni. De aki már más ügyekben is volt büntetve, és olyan halászeszközt használ, amire nem hogy nincs engedélye, de más jogszabályban meghatározottak szerint még tiltott eszköznek is számít, mert a hal szenvedéses halálát okozza; arra igenis, a halgazdálkodók és a horgászok részéről is elvárható lenne, hogy kellően szigorú büntetést kapjanak – mondta az elnök.

Akad, aki csak a türelmetlesége miatt kerül bajba

Az Economx is megírta, hogy május 1-jétől feloldották a szigorúbb horgászati tilalmat, ugyanis ekkortól már műcsalit és csalihalas felszerelést is bevethetnek a parti, illetve a csónakkal közlekedő horgászok.

Április 30 éjféltől tehát újraindulhatott a „vadászat” az olyan balatoni ragadozókra, mint a süllő, a balin, a sügér, valamint a csuka. Ezzel egy időben a csónakos halászat tilalmát is feloldották.

A horgászni vágyóknak azonban érdemes észben tartaniuk, hogy tavaly már többen is elvesztették engedélyüket, mivel türelmetlenségük miatt nem várták ki a tilalom végét vagy éppen a sárga bójákkal jelölt „kíméleti” terület határát sértették meg.

Így tehát világosság válik, hogy a helyszínenként kihelyezett 6 darab sárga bója a hajózás elől elzárt téglalap alakú területet jelöli. Ezekben a régiókban tilos horgászni, behajózni vagy esetleg kívülről csalit bedobni.  

A szabálysértés jelentős pénzbírsággal, valamint a halfogásra jogosító okmányok elveszítésével jár.