Az MNB-törvény ügyében januárban indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen az Európai Bizottság - mondta Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára parlament gazdasági bizottságban hétfőn. A parlament elé terjesztetett jegybanktörvény módosítása azokat a kérdéseket rendezi, amelyekben az unióval megállapodás született - mondta az államtitkár. Arra ugyakkor nem tért ki, hogy a törvényből a javaslat olyan passzust is kivenne - a Monetáris Tanács (mt) tagjainak visszahívásával kapcsolatban - amelynek törvényben tartását kifejezetten kérte az Európai Központi Bank (ECB).

A kormány praktikus szempontok szerint járt el: az Európai Bizottság hat ponton jelezte kifogásait az MNB törvénnyel kapcsolatban, ebből négy kérdésben megállapodás született. A kormány szerint lépésről-lépésre kell haladni - ezért ezeket passzusokat érdemes törvénybe iktatni. A további kérdésekben sem kizárt a megállapodás - tette hozzá Cséfalvay.

Az alaptörvény első módosítását üdvözli az MNB - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a gazdasági bizottságban. Az alaptörvény módosítása kivenné az új alkotmányból azt a passzust, amely lehetővé tenné a későbbiekben a PSZÁF és az MNB összevonását. Ezt a javaslatot a kezdetektől kifogásoltuk - tette hozzá Simor. A benyújtott jegybanktörvény-módosításban viszont gondot okoz, hogy a javaslat kihúzná a törvényből az mt tagjainak felmentésének szabályozását. Egyrészről a felmentési okok kihúzása támogatható - hisz ezeket a kérdéseket tartalmazza az EU alapokmánya. Ugyanakkor a törvényből azt is kivennék, hogy ki menthetné fel az mt-tagokat, így azok a levegőben maradnának - tolmácsolta az ECB-vel megegyező jegybanki álláspontot Simor.

Simor további módosításokat javasol

Ugyanakkor számos vitás kérdést nem rendez a módosítás, amire lehetőség lenne: az egyik ilyen gond az mt bővítése illetve a harmadik alelnök kinevezése - mondta az MNB elnöke. Ezen módosítások nem indokolhatóak, hisz sérti a stabil intézményi működét. Nem érthető, hogy miért módosította így a törvényt a parlament tavaly decemberben: sem az mt bővítése, sem az az új alelnök kinevezése nem indokolt, többek között költséghatékonysági szempontokból sem - tette hozzá Simor

Továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy MNB vezetőinek fizetésének korlátozása is sérti az MNB függetlenségét, diszkriminatív - hiszen hasonló helyzetben levő személyeket nem érinti. Példaként említette az MNV, MFB vagy az Eximbank vezetőit, akikre nem vonatkozik a bérplafon. Simor jelezte, hogy ebben a kérdésben az MNB véleménye szintén megegyezik az ECB álláspontjával.

Az törvényjavaslat vitájában Kovács Tibor MSZP-s képviselő bírálta a kormányt, mondván az ECB-vel szembeni harcias kiállásból semmi haszna nem származik az adófizetőknek. A vitában fölszólaló jobbikos képviselők nemzetközi-pénzügyi körök pressziójával magyarázták a kormány újbóli meghátrálását - amit sajnálatosnak tartanak. Lenhardt Balázs példaként hozta fel azt a passzust, hogy az ECB nyomása miatt jövőben az kormány képviselői - megfigyelőként - sem vehetnek részt a mt ülésén.

A jobbikos véleményekre válaszul Simor elmondta, hogy Magyarország belépett az EU-ba - ezt népszavazás erősítette meg - ezért ezeket a szabályokat meg kell tartani. Simor szerint az MNB függetlensége nem cél, hanem eszköz.

Van amiben egyetért Simor és Rogán

A mostani módosítás célja, hogy az MNB függetlenségét nem érje sérelem - mondta Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke, az IMF tárgyalódelegáció tagja. A benyújtott törvényjavaslat a jelen formájában elfogadható: a fizetés kérdésében fennáll a véleménykülönbség, ugyanakkor a bérplafon általános - tette hozzá Rogán. Amennyiben a Brüsszel nem fogadja el a kormány álláspontját, a vita alatt lehet korrigálni - nem olyan súlyú ez a kérdés, hogy ez ne történhetne meg. Az MT bővítésére nem került volna sor az MNB jelenlegi elnökének mandátumának lejártáig - vagyis ez nem érintette volna a jegybank függetlenségét. Ugyanakkor viszont a két alelnök és az MNB elnökének mandátuma egyszerre jár le, így viszont nehéz a folytonos működést biztostani - ez volt anno a bővítést lehetővé tevő javaslat mögött Rogán szerint. A jelenlegi helyzetben négy mt tag megbízatása egyszerre jár le - tett hozzá a bizottság elnöke. A Fidesz gazdaságpolitikusa szerint az MNB-PSZÁF összevonása szakmailag indokolható, de most ez a kérdés kikerül a törvényből.

MNB-nek soha nem volt kifogása az MNB-PSZÁF összevonása ellen, hanem azt kifogásoltuk, ahogy azt az alaptörvényben szabályozták - reagált Simor. A négy mt-tag kinevezést a jelenlegi kormány vezényelte - 2011-ben ezt a tömeges kinevezést kellett volna elkerülni. A jogfolytonosság biztosításra pedig megoldás az MT tagjainak mandátumának meghosszabbítása.

A vita végén a fideszes többségű bizottság zöld utat engedett kormány javaslatának.