A 2000-es évekhez képest nem változott az új kurzus gazdaságpolitikája: azt a napi politikai igények szerint alakítják, csak más a döntések ideológiai megalapozottsága - mondta Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter a Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány keddi budapesti konferenciáján.

A Haza és Haladás Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke úgy fogalmazott: nem igaz az a megkülönböztetés, hogy az elmúlt 23 év során ortodox és unortodox gazdaságpolitika volt. Az ezredfordulóig ugyan elvégeztek egyfajta átalakítási munkát, de azt követően "össze-vissza rángatott" gazdaságpolitika volt, amit az elmúlt három évben "gyorsított felvételben láthattunk". Kifejtette: a 2000-es évek a választási versenyről, az osztogatásról szóltak, hiszen ekkor átgondolatlan módon, célzottság nélkül hajtottak végre lakossági jóléti intézkedéseket. Példaként említette az áfa 2006-os csökkentését, illetve a közszférában 2002-ben végrehajtott differenciálatlan béremeléseket.

A politikai döntéshozók akkor azzal nyugtatgatták magukat, hogy a fogyasztás emelkedésre révén javul a gazdaság helyzete, de a hazai vállalatok ekkor nem voltak versenyképesek, így nem tudtak nyerni a nagyobb lakossági fogyasztásból - mondta a volt pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ez ahhoz vezetett, hogy nőtt az import és jelentősen megugrott a folyó fizetési mérleg hiánya.

Oszkó Péter szerint nem különbözik a korábbitól az új kurzus gazdaságpolitikája sem. A korábbi kormányok az EU integrációt használták fel ürügyként, míg a mostani kormány ennek pont az ellenkezőjét használja ki, "ostorozza" a bankokat, és a multinacionális vállalatokat. Ezek nem dogmatikus vagy ortodox lépések, hanem inkompetens, mulasztásokkal tarkított gazdaságpolitika - mondta a szakember.

Oszkó Péter kérdésre válaszolva elmondta: a politikai szereplők jellemzően azzal mentik fel magukat, hogy ezek a rossz politikák azok, amelyek a választók számára eladhatóak. Ezért új kiegyezésre lenne szükség, amely elveti ezeket az eszközöket - fogalmazott Oszkó. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdaságpolitika sosem készülhet laboratóriumban. Mint mondta, számolni kell a politikai valósággal annak érdekében, hogy megfelelő támogatottsággal lehessen megvalósítani a politikai intézkedéseket. Mindenkinek a saját kommunikációs eszközeivel kell segítenie, hogy a társadalom megértse az elmúlt 23 év tapasztalatait - tette hozzá.

Finnország lehetne a példa

Scheiring Gábor (független) országgyűlési képviselő a nemzetközi szervezetek statisztikái alapján érvelt amellett, hogy az egyes államok fejlettségi szintje közötti különbségek elsősorban a humán tőke volumenével, illetve a kormányzat minőségével magyarázhatóak. A Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja kiemelte: a humántőke mértékét elsősorban az oktatási- az egészségügyi- illetve a szociális ellátórendszerek befolyásolják. Egy tanulmányt idézve leszögezte: amennyiben a magyar oktatási rendszert a finnországihoz sikerülne felzárkóztatni, akkor 2090-re a magyar bruttó hazai terméket hatszorosára lehetne növelni.

Scheiring Gábor előadásában rámutatott: az elmúlt években csökkent az oktatásra- illetve az egészségügyre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Hozzátette: a szegénységi küszöb alatt élők aránya Magyarországon 10 százalékponttal magasabb, mint a környező országokban.

Az országgyűlési képviselő is egy újfajta kiegyezés szükségességét hangsúlyozta. Egyrészt, a társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a politikusok felelősségteljesebb költségvetési politikát folytassanak. Másrészt, a gazdasági szereplők, így a munkáltatók és a munkavállalók között is megegyezés kell a közteherviselés átalakítása érdekében. Harmadrészt pedig nemzetközi szinten is kiegyezésre van szükség, amely Európában megszünteti a rövid távú személeten alapuló, ám hosszú távon nagy költségekkel bíró adóversenyt.

Andor László: borúsak a gazdasági előrejelzések

A jelenleg érvényes gazdasági előrejelzések nagyon borúsak, aggasztóak és zordak nemcsak a mostani időszakra, de a legtöbb uniós ország esetében a következő évre is - mondta Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős európai biztos a Progresszív Gazdaságpolitikai Alapítvány konferenciáján. Andor az Európai Bizottság őszi előrejelzését idézve emlékeztetett: az európai recesszió tovább tart, mint amire korábban számítani lehetett, miközben a munkanélküliség várhatóan idén tetőzik, jövőre sem várható dinamikus csökkenés. "Elhúzódó pangás" tapasztalható a legtöbb európai gazdaságban .

Úgy vélte, a gazdasági visszaesés mélysége ugyan nem, de időtartama és a munkanélküliség emelkedése összevethetővé teszi a jelenlegi európai válságot az Egyesült Államok harmincas évekbeli gazdasági válságával. Mindkét időszakban a válság egy félkész, tökéletlen föderális rendszert talált meg, és a kiút is hasonló lehet, amennyiben a megoldás alapja a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció, amelynek középpontjában a foglalkoztatás áll.

Andor László előadásában emlékeztetett: az Egyesült Államokban a válság kitörésekor az volt az általános nézet, hogy a gazdasági fellendülés magától eljön és nincs szükség komolyabb állami intervencióra. Az akkori amerikai pénzügyminisztert idézve elmondta: azt gondolták, hogy a válság arról szól, hogy "likvidálni kell a készleteket, eszközöket, embereket annak érdekében, hogy a gazdaság megújuljon". Ez egészen markáns kifejezése annak a filozófiának, amely az emberi tényezőt alárendelte a vállalati, vállalkozói szempontoknak - tette hozzá a biztos. Az akkori elnök, és a válságkezelés legfőbb motorjának számító New Deal program alapelveit ismertetve leszögezte: Roosevelt beiktatási beszédében már rendkívül kritikus volt a pénzügyi rendszerrel szemben, és hangsúlyozta, hogy meg kell becsülni a munkát, ez alapján kell új típusú gazdaságot építeni.

A mostani európai válságkezelésről szólva a foglalkoztatási biztos emlékeztetett: júniusban az EU vezető tisztségviselői közös vízióban fogalmazták meg elképzelésüket az európai integráció mélyítéséről. Ebben megállapították, hogy a megörökölt egységes piac és valutaunió mellett hiányzik a banki, költségvetési, illetve politikai unió.

A költségvetési unió kilátásait illetően Andor László elmondta: Brüsszelben most arról zajlik vita, hogy nemcsak fiskális unióvá kell válni, hanem meg kell teremteni azt a kapacitást is, amely olyan uniós szintű intervencióra ad lehetőséget, véd a ciklikusság ellen és automatikus stabilizátorként funkcionál. Az egyes tagállamokban már most vannak ciklikus stabilizátorok, például munkanélküliségi segély formájában. De ha egységes szabályrendszerbe, monetáris unióba kerülnek ezek az intézkedések, akkor a tagállami szintű stabilizátorhatás nagyon meggyengül, ezért van szükség magasabb szintű stabilizátorokra - tette hozzá Andor.