A fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal emelkedtek éves bázison júniusban, így több mint öt év után (2013. januárja óta) először léptük át a 3 százalékos küszöböt.

A maginfláció változatlan (2,4 százalék) maradt, ugyanis az infláció erősödése a maginfláción kívüli tételekből fakad. Mivel az MNB a jelenlegi gyorsulást átmenetinek tartja, és maga is 3,2-3,4 százalékos inflációt jelzett előre a nyári hónapokra, így változás a jegybanki eszköztárban továbbra sem várható - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. Az MNB júniusi előrejelzése 3,3 százalék volt. Amíg a maginflációban nem lesz érdemi elmozdulás, az MNB-től sem várható változás a laza monetáris politikában.

Kapcsolódó

A prognoszta szerint a nyári hónapokban az infláció a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat, összhangban az MNB várakozásával. Felfelé mutató kockázatot jelenthet az árfolyam további gyengülése, valamint az olaj világpiaci árának tartós emelkedése. Az év egészében pedig átlagosan 2,8 százalékos inflációra számít.

Júliusban az üzemanyagok bázishatása miatt tovább gyorsulhat az infláció, így az év közepén néhány hónapig átmenetileg meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Majd az év végére az ütem kissé mérséklődhet, így 2018-ban átlagosan 2,7 százalékos inflációt vár. A gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése, valamint a forint gyengülése miatt azonban az infláció magasabb is lehet.

Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. Jövőre 3 százalék körül ingadozhat az infláció, éves átlagban 2,8 százalékra számít az elemző.

A mostani adat teljesen beleillik a várt trendbe: elsősorban a tavaly nyári alacsony bázisadatoknak, illetve az olajárak emelkedésének köszönhetően az éves inflációs mutató a nyári első hónapjában elérte a jegybank célt - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője. Ez azonban feltehetően átmeneti lesz, hiszen az őszi hónapoktól kezdődően ismét várható egy kisebb lassulás - feltételezve, hogy a mostani olajársokk nem folytatódik tovább, és a forint árfolyama is stabilizálódik. A jegybank 3 százalékosos inflációs célját tartósan 2019 elején érhetjük el, s a gazdaság mögöttes folyamatai (bérek emelkedése, fogyasztás erősödése, s a várhatóan gyengébb szinten stabilizálódó forintárfolyam) azt sugallják, hogy később sem térünk már vissza ez alá a szint alá.

Az MNB június végén közzétett inflációs jelentésében foglaltakat megerősítette az inflációs mutató, s ezzel összhangban a következő 1-4 hónapban is várhatóak hármassal kezdődő inflációs számok - fogalmazott Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője. Részben az olajár-emelkedés jelentős szerepe, részben a korábban az MNB által adott jelzések alapján miatt azonban rövid távon csak akkor jöhet jegybanki reakció, ha a forint esetleges további gyengesége vagy a béremelkedési trend tovább növeli az inflációs kockázatokat. Jövőre már az ECB monetáris politikája (és annak piaci hatása) is szűkítheti a hazai monetáris mozgásteret.

Az év hátralévő részében 3 százalék feletti mutatóra lehet számítani - kommentált Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Ez egyrészt lakossági keresletnek, a szolgáltatások árának emelkedésének, másrészt pedig annak köszönhető, hogy az euró május közepe óta 315 forint feletti árfolyamokon mozog. A korábbinál gyengébb forint pedig valamennyire megjelenhet az importált cikkek árában, ami felfelé húzhatja az inflációt. Az élelmiszerárak viszont várhatóan nem gyorsítják majd az inflációt. A K&H elemzője a jelenlegi kilátások szerint 2,8 százalékos éves átlagos inflációra számít, decemberre pedig 3,3-3,4 százalékos mutatót vár.