Az OTP sajtótájékoztatón ismertette tavalyi éves eredményét és idei várakozásait. Bencsik László vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az egy éve tartó háború rendkívül rosszul érinti a bankot: a két háborús országban van egy-egy leánybankja, ahol le kellett írni a befektetéseket, ami önmagában  94 milliárd forint veszteséget jelentett. 

Állami terhek, magyar tevékenység

Ha ez nem lett volna elég, jöttek a magyar kormányzati intézkedésekkel összefüggő tételek, melyek közül 20 milliárd forint a pénzügyi szervezetek különadója, 68 milliárd az extraprofitadó, 39 milliárd forint a kamatstop és a törlesztési moratórium hatása, végül 10 milliárd a Sberbank Magyarország végelszámolásának hatása. Mindezek hatására 24 százalékkal csökkent az adózott eredmény, 456 milliárdról 347 milliárd forintra, és csak azért ennyivel, mert Magyarország, Ukrajna és Oroszország terheit részben kompenzálta az összes többi országban működő leánybank.

Ami a magyar teljesítményt illeti: 84 százalékkal csökkent az adózás utáni eredmény 169-ről 27 milliárd forintra. Most látszik, hogy a magas kamat egyáltalán nem előnyös az OTP-nek, miután a források megdrágultak, a kihelyezések kamata nem (például korábbi fix kamatozású lakáshitelek). A hitelállomány 15 százalékkal nőtt, a vállalati 33-al: nem adta fel a bank azt ilyen körülmények között sem, hogy a lakosságot és a vállaltokat maximálisan kiszolgálja. A vállalati szektorban volt ugyanakkor két államilag támogatott termék, ami javította a helyzetet: a Széchenyi kártya program és a zöld hitel a lakáshiteleknél.

Oroszország és Ukrajna

Oroszországban az OTP visszafogta a  tevékenységet, a vállalati hitelezést leállították, az eredmény több mint a felére csökkent. Ami maradt, azok egyszerűbb konstrukciójú fogyasztási hitelek a lakosság részére. A  kitettség csökkent: jelentős összeget sikerült visszahozni az orosz bankból, így már csak az alaptőke van ott, ami a minimális működéshez szükség. Miután Magyarország fenn van a barátságtalan országok listáján az oroszoknál, a bankot nem lehet értékesíteni, ha lehetne, eladnák. Addig megpróbálnak minimális működéssel elvegetálni és minél több tőkét hazahozni.

Ukrajnában a helyzet jobb: működött a bank, a kollégák helyt álltak az igen nehéz helyzetben. A bank ugyan veszteséges lett, de ahhoz képest, hogy ez háborús pusztításban zajlik, elfogadható mértékű. Az elmúlt 10 évben ráadásul válságálló profilt alakítottak ki az ukrán banknál. Ukrajnából nem akar az OTP visszavonulni, nem hoz el a tőkét: bízik abban, hogy a háború után egy gyorsan növekvő piac lehet. A veszteség a tartalékolásból adódik: az összes hitelállomány 30 százalékára képeznek céltartalékot.

Napos oldal

A többi külföldi bank jól teljesített, így az idő visszaigazolta azt a stratégiát, hogy sok országban terjeszkedett a bank, így ez valamennyire kompenzálja, ha egy ország túladóztat, vagy egyéb válsághelyzet áll elő. Bulgária 120 milliárd, Horvátország 43 milliárd, Szerbia 37 milliárd, Szlovénia pedig 24 milliárd forintos nyereséget hozott, sőt, még Moldova is termelt egy kis nyereséget, pedig zuhant a GDP az országban. 

Az OTP nagyon aktív volt Magyarországon sok évig, ennek ellenére az ország súlya, a tevékenység részesedése 31 százalékra csökkent a teljes csoporton belül, miközben pár éve még 50 százalék körül volt. Nagyot nőtt az eurózóna, illetve a csatlakozás előtt állók súlya: Szlovéniában nagy a bővülés, Horvátország idén csatlakozott a zónához. Bulgária az ERM 2-ben van, egyelőre az infláció és a politikai instabilitás lassítja a folyamatot, de az OTP szerint 2026-27-ben belépnek, és ekkor már ez az ország is ki tudja használni az eurózóna előnyeit.

Mi várható?

Bencsik László szerint egyelőre borús a helyzet az orosz és az ukrán bankoknál az elhúzódó háború okán, és a hazai helyzet sem rózsás, pozitív lendület nem lesz. Az itthoni gondok közül az energiár már sokat javult, az infláció és a kamatkörnyezet viszont kedvezőtlen, ugyanakkor év végére már jelentős javulás lehet az inflációban: az OTP akár 9 százalékos szintet is el tud képzelni. Remélhetően ennek hatására kamatkörnyezet is gyorsan fog csökkenni, lehetővé téve a hitelezés növekedését.

További, az eredményt rontó tényező, hogy idén a tartalékráta emelése és az erre fizetett jegybanki kamat csökkenése 50 milliárd forint veszteséget okoz a banknak. Ez nem adó, hanem jegybanki monetáris politikai lépés a pénzmennyiség csökkentésére. A bankadó 28, az extraprofitadó 69 milliárd forint lesz idén is annak ellenére, hogy az adó megállapításának alapját jelentő tavalyi évben a magyarországi alaptevékenység adózás utáni eredménye a leánybankoktól kapott osztalék nélkül mindössze 27 milliárd forint, a Merkantil banké pedig 1,7 milliárd forint volt.

Mindent összevéve idén alacsony növekedésre lehet számítani, mivel a magasabb kamatkörnyezet visszafogja a hitelezést, bár ebben az egyes országok között jelentős eltérések lehetnek. Így összességében 5 százalék alatti növekedésre számítanak. Ami még segíthetne, az EU-pénzek érkezése, amely beruházásokat indítana és ez bővítené a hitelezést. Az egyetlen pozitívum, hogy az új bankok (Szlovénia, Üzbegisztán) konszolidációja lezajlik, ami egyszeri tételként megjelenik az eredményben.

2024-re Bencsik László abban bízik, hogy az extraprofitadó megszűnik, hisz mint mondta, ez az EU-pénzek érkezésének is feltétele, jóllehet az elmúlt napokban a kormánykommunikáció csak csökkentést emlegetett, nem kivezetést.

Árfolyamhatás

Mindezek fényében a részvény elmúlt időszakban tapasztalható viselkedése érthetővé vált, a papír a 10 ezer forintos erős támasz szinttel küzd, az eredmény közzététele és a sajtótájékoztató után kevéssel alatta volt. Ha ez elesik, csak 8000 forintnál van igen erős támasz, ha viszont kitart, felbátorodhatnak azok a vásárlók, akik 2024-től már lényegesen jobb gazdasági környezetre és alacsonyabb adószintre számítanak.