Erős második negyedéves, illetve első féléves eredmény produkált az OTP, a tavalyi kedvezőtlen hasonló időszakhoz képest kiugró a javulás. A második negyedévben 382 milliárd, az első negyedévben 577 milliárd forint volt a konszolidált adózás utáni eredmény, utóbbi 13-szoros növekedés. A magas eredmény egy része egyedi tétel, a nagy növekedés pedig a bázishatás eredménye: a tavalyi azonos időszakban orosz-ukrán háború közvetlen hatása és a plusz kormányzati terhek miatt, beleértve a kamatstopot is.

Akvizíciók egyszeri hatása, működési eredmény

Az idei első félévben megmaradtak a kormányzati terhek, összesen 62,5 milliárdos értékben, de ami pozitívum, az a két új bank megvásárlása (üzbég, szlovén): a vételáruk kedvezőbb volt mint a saját tőkéjük, ez egyedi tétel formájában bekerült most az eredménybe, ez 169 milliárd forintot jelentett. 

Kapcsolódó

A normál működést tekintve a második negyedévben 284 milliárd az adózott eredmény, az első félévben 471 milliárd. A nettó kamatmarzs és a költséghatékonyság egyaránt javult, a tőkearányos megtérülés 28 százalék lett az első félévben. 

Hazai eredmény

Az a jelenség továbbra is fennáll, hogy a magyar bank eredménye nem annyira jó mint a leánybankoké. A nettó kamatmarzs itthon csökkent, mégpedig a kötelező tartalékolási szabályok változása miatt. Ez 20 milliárd forintos negatív hatást okozott, miután 10 százalékos lett a kötelező tartalékráta, melyre 13 százalékot fizettek, azt is csak a 75 százalékára. Ez a hatás a közeljövőben, amikor a jegybanki alapkamat és az effektív kamatszint összeér, mérséklődni fog, az alapkamat csökkenésekor pedig a nemkamatozó rész is kevésbé fájdalmas.

A most zárult félévben csökkent a betétállomány: egyrészt felélik az ügyfelek a pénzt a reáljövedelmek visszaesésének hatására, másrészt a magas kamatú állampapírok elszívják a pénzt. A piaci csökkenés 11 százalék volt, az OTP esetében azonban csak 9 százalék, így az OTP piaci súlya nőtt a teljes lakossági betétállományon belül, immár közel 42 százalék.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója tart sajtótájékoztatót
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója tart sajtótájékoztatót
Kép: MTI Fotó, Kovács Tamás

Jelentős csökkenés volt a lakáshiteleknél, ami minden banknál logikus, miután a magas kamatok a hosszú időre fix kamatozású termékeknél bebetonoznák a magas kamatot a jelenlegi hitelfelvevőknek, így célszerű kivárni a kamatcsökkenést. Az igénylések 66, a folyósítások 40 százalékkal estek vissza, a személyi kölcsönök ugyanakkor keresettek voltak, itt a folyósításban az OTP piaci részesedése 41 százalék fölötti volt a második negyedévben.

A leányok hozzák a javát

A korrigált eredmény már csak 31 százaléka jött Magyarországról, az eredmény 40 százaléka az eurózónából (beleértve az euróbevezetés alatt álló fix árfolyamú Bulgáriát is). Ha nem kezd terjeszkedésbe a bank korábban kevesebb, mint harmadát tudná produkálni, mint így, ami nagyon erősen visszaigazolta ezt a stratégiát. Mindazonáltal Magyarországon is javulásra számítanak: a kamatszint csökkenésére, a hitelezés növekedésére, és persze a külön állami terhek csökkenésére.

A külföldi leánybankoknál növekedés mutatkozik, immár a szlovén bank is jócskán hozzátesz: tavaly 10 milliárd forint volt az ottani első féléves eredmény, idén 54 milliárd. Ami meglepő: nyereséget termel az orosz és az ukrán bank, sőt, a legnagyobb, 47 százalékos tőkearányos megtérülés Ukrajnában mutatkozott, bár ezek részben a korábbi tartalékképzés egy részének felszabadítása okozza. Oroszországban egyébként korlátozzák a tevékenységet: visszaveszik a vállalati hitelezést, a dollárutalást, az áruhitel szegmensre koncentrálnak.

Bulgária az élen

A legnagyobb nyereséget az első félévben ismét a bulgáriai bank hozta 89 milliárd forintos eredménnyel, a második helyre immár Szlovénia került 54 milliárddal. Szerbia és Horvátország 31 illetve 30 milliárdot hozott, az orosz és az ukrán bank nyereségét viszont, mint említettük, részben a korábbi tartalékképzés egy részének felszabadítása okozta, érthető módon a háború miatt amúgy is nehéz tervezni ezeken a piacokon.