Marcangoljuk magunkat, de nem fizetünk az egészségügyi ellátásért

Frusztráció és tanácstalanság- ezt váltja ki az emberekből az állami egészségügy, mégis inkább azt veszik igénybe - ez derül ki az OTP Egészségpénztár friss felmérésből.

Az emberek 39 százaléka fél orvoshoz menni, az állami egészségügy 47 százalékuknál frusztrációt harmaduknál pedig tanácstalanságot vált ki.

A megkérdezettek nem érzik azt, hogy bizalommal fordulhatnának orvosukhoz. Ezzel szemben pozitív megítéléssel vannak a magánegészségügyi ellátásról, bizalommal és nyugalommal fordulnak a magánegészségügyi szektor felé, de mégis kevesen élnek vele.

Az állami és a magánegészségügyi ellátás között számos különbség van: finanszírozás, elérhetőség, várakozási idő és az ellátás minősége.

Éppen a héten írtunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank is megdöbbent azon, hogy a pénztárakon keresztül a szolgáltatási kifizetések 5,5 milliárd forinttal nőttek, összesen 65 milliárd forintot fizettek ki a tagok tavaly, egy évvel korábban pedig 59,5 milliárd forintot.

Magyarországon az egészségügyi kiadások mintegy harmadát magánforrásból finanszírozzák. Ezzel a költéssel regionális szinten, és Európában is az élbolyba tartozunk.

2022-ben a tagok 560 ezer esetben vettek igénybe valamilyen szolgálatatást, a jegybanki adatok szerint a magánszektort használó pénztártagok száma nem nőtt jelentősen, 2012-2016 között évi 460 ezer körüli szolgáltatást vettek igénybe.

Az állami egészségügyi rendszert általában az állam finanszírozza, gyakran hosszú várakozási idők vannak, az orvosok és az ápolók leterheltek, a magánegészségügyi szolgáltatásokat az egyén magánbefizetések vagy magánbiztosítások segítségével finanszírozhatja, gyorsan hozzá tud jutni az orvosi ellátáshoz, és magasabb színvonalú, gyorsabb ellátást is nyújtanak. Emellett szélesebb körű szolgáltatások is elérhetők, például új technológiák, korszerűbb kezelések és gyorsabb hozzáférést biztosítanak speciális orvosokhoz vagy klinikákhoz.

Az OTP Egészségpénztár megbízásából készített legújabb felmérés eredményei azt mutatják, a legtöbben (76 százalék) mégis az állami egészségügyet választja. Annak ellenére, hogy a válaszadók 46 százaléka arról számolt be, hogy az orvosok csak további vizsgálatokat javasolnak és nem szívesen válaszolnak arra, ha nem értik a diagnózist, mivel nincs elég idejük, hogy végig hallgassák őket.

A fiatalok inkább fizetnek

Az állami egészségügyi szolgáltatásokat legfőképp a 60 éven felüliek veszik igénybe (89 százalék). Ennek oka az lehet, hogy korlátozottak az anyagi forrásaik, gyakran komplex egészségügyi problémáik vannak, amelyeket az állami egészségügyi rendszer jobban tud kezelni, vagy szimplán csak nem rendelkeznek elegendő információval az egészségügyi szolgáltatásokról, emiatt megszokásból az állami egészségügyi rendszerre támaszkodnak.

A fiatalabb korosztály ezzel szemben inkább a magánegészségügyi szolgáltatásokra támaszkodik.

Az OTP Egészségpénztár korábbi kutatásából fény derült arra, hogy a magyarok havonta 15 ezer forintot költenek egészségügyi kiadásokra. A KSH legfrissebb adatai szerint az egy főre jutó éves egészségügyi kiadások összege meghaladja a 300 ezer forintot. Azt viszont sokan nem tudják, hogy egészségpénztári tagsággal az egészségügyi kiadások egy igen széles skálája fedezhető.

– mondta Kovács Tamás Attila, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.

Az OTP Egészségpénztár adatai alapján 2022-ben az egészségpénztári számla terhére a leggyakrabban egészségügyi termékek vásárlását - gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket -, és az igénybe vett szolgáltatások közül pedig a fogorvosi szolgáltatásokat és a szülészetet-nőgyógyászat költségeit számolták el a tagok. Ezen felül még olyan kiadások is elszámolhatóak, mint a szemüveg, tápszer, de akár bizonyos sportórák is.