Nagy reményekkel indították útjára az Otthonfelújítási Programot, amely egyrészt a kevesebb megrendeléssel rendelkező építőipari aktivitást növelheti, másrészt nagyjából 20-30 ezer korszerűtlen lakóházat energetikailag megújít és csökkenti a rezsiköltségeket. Azonban egyelőre nem hasít a program, túl nehézkes az adminisztráció és a banki hitelek folyósítása sem zökkenőmentes. Pedig van megoldás!

Magyarországon a meglévő épületek 75 százaléka energetikailag elavult, a felújítási ütem túl lassú, míg az új, hatékony épületek aránya alacsony. Jól ismerjük a Kádár-kockákat, többszintes családi házakat, amelyek most is számos település képét határozzák meg. Ezek a lakóépületek szintén korszerűsödhetnek az Otthonfelújítási Program segítségével, hiszen a 108 milliárd forint keretből az 1990 vége előtt épült családi házakat lehet energetikai szempontból megújítani. A Kormány azzal kalkulál, hogy mintegy 20-30 ezer családi ház korszerűsítését segíti a program.

A feltételek már jól ismertek: az igénylőnek egymillió forint önerőt kell felmutatni, amelyet az állam uniós forrásból 6 millióval kiegészíti. A 6 millió forintból nagyjából a fele vissza nem térítendő támogatás (2,5-3,5 millió forint), míg a másik fele kamatmentes hitel. Illetve fontos szempont, hogy a korszerűsítés után az ingatlan legalább 30 százalékos primer energiamegtakarítást érjen el. A támogatást olyan felújítási munkálatokra lehet igénybe venni, mint nyílászárók cseréje, fűtés- és melegvíz-rendszer korszerűsítése és hőszigetelés. 

Azonban a program a gyakorlatban nem működik zökkenőmentesen. Egyrészt összetett a támogatás igénylési folyamata, túl sok adminisztrációt és kötelező vállalást írnak elő, másrészt a banki kölcsön ügyintézése is problémát okoz. Ezért érdemes volna egyszerűsíteni a kiírást, hogy a támogatás könnyebben és gyorsabban eljuthasson a pályázó háztulajdonosokhoz.

Az adminisztrációs folyamat nagyon összetett és nehézkes, sok esetben a leendő támogatottak nehezen tudják értelmezni a kiírást és annak részleteit, hiszen olyan szakkifejezések is szerepelnek az Otthonfelújítási Programban, amelyeket csak szakemberek ismernek. Emellett az energetikával foglalkozó tanácsadó cégek, az energetikai tanúsítást elvégző szakemberek és maguk a bankok sincsenek ekkora volumenű programra felkészülve

– mondja Székely Péter, az VFE Kft. tulajdonosa, akik alapvetően energiahatékonysági beruházásokkal foglalkoznak, többek között az Otthonfelújítási Program megvalósításában is részt vesznek.

„További problémát jelent, hogy a kamatmentes kölcsön igénylése a bankoknál szintén nehézségekbe ütközik, hiszen a programban résztvevő házak tulajdonosai sok esetben nem tudják a kölcsönigénylési folyamatot végig vinni. Ha például lakásvásárlásnál hitelt veszünk fel, akkor általában hiteltanácsadók segítenek nekünk. Ezért jó lenne, ha a programban a korszerűsítést megvalósító kivitelező cég az ügyfelek tanácsadójaként közreműködhetne a pályázati adminisztrációban és a banki hitelfelvételnél, vagy valamilyen jogi szabályozást követően képviselhetné az ügyfeleit, akár mint meghatalmazott” – teszi hozzá Székely Péter. 

Akár ingyen is?

Ezen kívül van még a programnak egy érdekes aspektusa, amely kissé messzebb vezet. Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy a végső energia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Ennek eléréséhez 2021-2030 között évente 0,8 százalékos energiamegtakarítás és 7 PJ új megtakarítás szükséges. Ezért az úgynevezett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) meghatározták az energiaszolgáltatók és -nagykereskedők körét (villamosenergia, olaj, földgáz), akiknek kötelezően olyan programokat kell bevezetniük és végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán energiamegtakarítást eredményeznek.

Az EKR kedvezményezettjei pedig a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lehetnek, ahol igazolt az energiamegtakarítás. Így többek között egyes cégek már kiírtak lakossági pályázatot ingyenes padlásfödémszigetelésre, hiszen ezt a leghatékonyabb megvalósítani. Itt jön a képbe az Otthonfelújítási Program, ahol a kötelezett cégek a pályázók házaiban is elvégezhetik ezeket az energiakorszerűsítési munkálatokat.

„Az EKR-kötelezett cégek elvégezhetik a 30 százalékos energiamegtakarítás érdekében a homlokzat-szigetelést és/vagy a padlásfödém-szigetelést és a nyílászárócserét. Itt felmerül a kérdés, hogy miért vegyen fel valaki hitelt az Otthonfelújítási Programban, ha a padlásfödém-szigetelést meg tudja csináltatni akár ingyen is. Nemrég azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium kiadott egy olyan állásfoglalást, hogy ha az EKR-kötelezett cégek ingyen elvégzik a padlásfödém-szigetelést, akkor azt az ügyfél a programban el nem számolható tételként megjelenítheti. Vagyis ezek után ugyanúgy megkaphatja a maximális összeget – az állami támogatást és a kedvezményes hitelt –, amit teljes egészében már a homlokzati hőszigetelésre és a nyílászáró-cserére fordíthat” – hangsúlyozza Székely Péter.

„Fontos itt még megjegyezni, hogy a nagy kötelezettek EKR-keretszerződésekkel járulnak hozzá, hogy az Otthonfelújítási Programba résztvevő ingatlanokon keletkező HEM-eket (hitelesített energiamegtakarítások) megvásárolják. Így az EKR díj levonása után kedvezőbb díjakon lehet elvégezni a felújítási munkálatokat. Ez a pozitív fejlemény felgyorsíthatja a programot” – magyarázza a VFE Kft. tulajdonosa.

A problémákra már a Nemzetgazdasági Minisztérium is felfigyelt, hiszen elmondásuk szerint a program adminisztrációjának egyszerűsítése kiemelt cél a jövőben, hogy a pályázati feltételek átláthatóbbá tételével még több család számára váljon elérhetővé a támogatás.

Szerző: Farkas Tibor, a realista.com főszerkesztője