Kedden Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a paksi atomerőmű bővítéséről történt orosz-magyar megállapodást követően kijelentette: az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót. A magyar kormány tender kiírása nélkül döntött az orosz állami nukleáris energiaipari vállalat, a Rosszatom mellett a 10-12 milliárd euró összegűre becsült megaberuházás kivitelezőjeként.
Az erre utaló ujságírói kérdésre válaszolva Sabine Berger, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője közölte: "a megállapodás közbeszerzési vonatkozásait hamarosan meg fogják vizsgálni a szakértők, de egyelőre nem tudunk véleményt mondani arról, hogy összhangban vannak-e ezek a rendelkezések az uniós szabályokkal". Berger emellett azt is kiemelte: a közbeszerzésre vonatkozó EU-szabályok betartása minden érintett félnek érdeke.
Egyes állításokkal szemben a bizottság sosem nyilatkozott arról, hogy a magyar hatóságok hagyják el vagy tartsák meg a pályáztatást - fogalmazott Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője.
A nevük elhallgatását kérő források szerint alapvetően a pénzügyi konstrukciótól függ, hogy az uniós közbeszerzési szabályok értelmében tendert kell-e kiírnia egy európai kormánynak a hasonló volumenű beruházásokra vagy sem - írta a Bruxinfo.
A Bizottság szóvivője szerdán azt mondta, hogy a testület szakértői az uniós szabályok szempontjából szemügyre veszik majd a megállapodás szövegét, addig azonban nem áll módjában többet mondani.
Berger egy másik kérdésre válaszolva közölte, hogy a magyar kormány az Euratom szerződés vonatkozó, 103-as cikke alapján előzetesen hivatalosan tájékoztatta a Bizottságot a magyar-orosz megállapodás szövegtervezetéről. "A Bizottság kizárólag az Euratom szerződésből következő kötelezettségek kontextusában ismertette álláspontját" - tette hozzá a szóvivő a Bruxinfo szerint, aki tehát nem adott egyértelmű választ arra, hogy a testület a maga részéről en bloc zöld jelzést adott-e a megállapodás aláírásának. Az bizonyos, hogy az Euratom szerződés szempontjából - ami az atomenergia békés célú és biztonságos felhasználására vonatkozik - nem merült fel semmilyen kétely.