A MEKH közzétette a 2020-as év előzetes energiastatisztikai adatait tartalmazó jelentését. E szerint Magyarország primer belföldi energiafelhasználása során a források jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok, valamint a földgázbehozatal biztosította. A két energiahordozó nettó importja együtt 551 petajoule-t (PJ) tett ki.
A jelentés legérdekesebb része az áramtermelésről szól: 2020-ban a megújuló energiaforrásokból termelt bruttó villamos energia mennyisége 17,7 százalékkal, a megújuló energiaforrásokból termelt hő mennyisége pedig 3,7 százalékkal nőtt 2019-hez képest. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 11,9 százalékra emelkedett .
A bruttó villamosenergia-termelés mennyisége tavaly egészen pontosan 34 924 GWh volt. Ez 2,3 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget. A termelő oldalon a legnagyobb növekedést az előző évhez képest a napelemek produkálták: az általuk termelt villamos energia nagymértékben, összesen 63,7 százalékkal haladta meg a 2019-es mennyiséget. 2020 végén a hálózatra csatlakoztatott napelemek teljesítménye több mint 2000 MW-ot tett ki, vagyis meghaladta a Paksi Atomerőmű beépített teljesítményét - írja az energiahivatal.
Ami a termelést illeti: az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése a megelőző évhez képest 6,1 százalékkal, az éghető megújulók és hulladékok 4,2 százalékkal, a nukleáris százalékkal, a szél 10,1 százalékkal csökkent. Ezzel szemben az “egyéb nem éghető megújulók” növekedése 53,1 százalékkal, a víz pedig 11,4 százalékkal nőtt.
A MEKH jelentése szerint Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2020-ban 13 százalékponttal, 56,3 százalékra csökkent. A földgáz esetében a 2019-es évben ellátásbiztonsági okokból jelentős készletfeltöltés történt, ezért a 2019-re számított importfüggőség különösen magas volt. 2020-ban a földgáz importfüggőség ugyanakkor jelentősen, 39,5 százalékponttal csökkent.
A 2020. évi primer belföldi felhasználás az előzetes adatok alapján 1099 PJ volt, és a megelőző évhez képest 1,5 százalékkal csökkent. A pandémia hatására 2020-ban az előzetes adatok szerint jelentősen, az előző évhez képest 63,5 százalékkal kevesebb volt a nemzetközi légi közlekedésben felhasznált kerozin mennyisége. Szintén csökkent a főbb közúti üzemanyagok belföldi forgalma: a motorbenziné 10,2 százalékkal, a közlekedési célú gázolajé 6,7 százalékkal csökkent 2019-hez képest.