Az Új Széchenyi Tervben hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Ez a támogatás összesen 93 milliárd forint megrendelést generál a piacon. További több mint 23 milliárd forintot tett elérhetővé a Kormány az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben, 45 milliárdos megrendeléssel látva el az építésgazdaságot - mondta el Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a CEP-Expo Clean Energy & Passivehouse kiállítás és konferencia szakmai vitafórumán.
Az államtitkár beszámolója szerint a jelenlegi kormány az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban épületenergetikai felújításokra 29 milliárd forintot, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 21 milliárd forintot, a távhő szektor korszerűsítésére 3,5 milliárd forintot, a közvilágítás korszerűsítésre 0,7 milliárd forintot fordított az elmúlt időszakban.
Kétszeres értékű beruházást generáltak
Beszámolója szerint a legtöbb támogatás (31,7 milliárd forint) intézményekhez jutott. A forrásokból 19 milliárd forinttal részesülő gazdasági társaságok között kiemelkedően magas a kis- és középvállalkozások aránya, ez a kedvezményezetti csoport 14 milliárd forintnyi támogatásban részesült. A támogatásintenzitás intézményeket érintő támogatásoktól megtisztított mértéke nem haladta meg a 45 százalékot, így a piaci szereplők számára nyújtott minden 1 forintnyi támogatásra több mint 1 forint piaci forrás jutott.
A kibocsátási jogok értékesítéséből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszer keretében lakossági energiahatékonysági programokra több mint 23 milliárd forintot biztosít a kormány. Az eddigi 13,2 milliárd forinton felül források átcsoportosításával az idei év végéig további 1,63 milliárd forintot nyújt a tavasszal elbírált panelpályázaton sikerrel szereplő lakóközösségek számára. Októberben 2,97 milliárd forint összegben pályázatot hirdetett napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére, novemberben pedig új pályázatot indít 530 millió forint keretösszeggel az egycsatornás gyűjtőkémények felújítására. Energiahatékonysági felújításokra és energiatakarékos új otthonok építésére 1,6 milliárd forintos kerettel írtak ki nyáron mintapályázatot.
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok végrehajtásáról a közelmúltban aláírt megállapodásoknak köszönhetően 2016-ig 2,3 milliárd forint fordítható az épületek energiahatékonyságát javító fejlesztésekre, 2,1 milliárd megújuló energiához kapcsolódó fejlesztésekre és tudatformálásra, valamint 1,9 milliárd forint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra - tette hozzá az államtitkár.
Nagyobb támogatás jár a zöldebb otthonoknak
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új Otthonteremtési Programjában is alapelvként fogalmazódik meg az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, ennek megfelelően az újra bevezetendő szociálpolitikai kedvezmény mértéke függ majd az épületek energetikai minősítésétől. Az energiahatékony otthonokat teremtő kedvezményezettek megemelt állami támogatásban részesülnek. 2012. január 1-jétől a lakóépületekre is kötelező lesz az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése.
Bencsik János megemlítette még az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet készülő módosítását is, amelynek alapvető célja, hogy az épületek energetikai követelményeinek fokozatos szigorításával csökkenjen a fűtésre, hűtésre, szellőztetésre, világításra és a használati melegvíz előállítására használt energia mennyisége, mérséklődjön a széndioxid-kibocsátás, ezáltal javuljon a környezet állapota.