Augusztusban kezdődik a parlagfűszezon, a gyomnövény pollenkoncentrációja jelenleg a  Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint jellemzően az alacsony-közepes tartományban van, de szórványosan már most is elérheti a magas szintet. 

A következő napokban a parlagfű virágporának mennyisége várhatóan fokozatosan emelkedik, országszerte elérheti a tüneteket okozó közepes szintet, az  Alföldön helyenként magas koncentráció is előfordulhat, közölte a hatóság. 

Azt javasolják a parlagfűre érzékenyeknek, hogy mielőbb kezdjék el a gyógyszeres kezelést vagy keressék fel kezelőorvosukat a megfelelő gyógyszeres terápia beállítása miatt. Idén a hetekig tartó kánikula, illetve előtte a csapadékos időszak kedvezett a gyomnövény szaporodásának. A parlagfű allergia Magyarországon és világszerte is már népbetegségnek számít. Ennek pedig a gazdaság is megfizeti az árát, írja az Oeconomus elemzése.

A parlagfű Magyarországon nem őshonos, eredetileg  Észak-Amerikából származó, inváziós, egynyári gyomnövény. Európában először a 19. század közepén, hazánkban az 1920-as években jelent meg, de csak 1945-ben kezdett robbanásszerűen terjedni. Kiirtása rendkívül nehéz, mert magja akár 30-40 évig is csíraképes marad.

Két és fél millió magyart érint

Az NNGYK 2021-es kutatása szerint Magyarországon 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, vagyis ez már népbetegségnek számít. Nemek tekintetében lényegében nincs különbség az allergia a férfiak 33 százalékánál, a nők 36,5 százalékánál van jelen. Legkevésbé a 0-4 éves korosztályt érinti, a legnagyobb eséllyel a 25 és 64 év közöttiek szenvednek allergiás tünetektől. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 400 millióan szénanáthásak. Európában ráadásul az előrejelzések szerint a felmelegedés miatt a parlagfű olyan területeken is elterjedhet, ahol jelenleg nem jellemző. 

Hosszabbra nyúlhat a pollenszezon, és növekedhet a koncentráció. Európában a becslések szerint húsz éven belül a jelenlegi 33 millióról 77 millióra nőhet a parlagfűre allergiások száma.

Tavaly 95 milliós büntetést róttak ki

Tavaly egyébként Magyarországon közel 95 millió forintra büntették azokat a földtulajdonosokat, akik nem irtották ki a gyomot a földjeiken, egy évvel korábban közel 74 millió forint volt az összes bírság összege, erről itt írtunk bővebben.

Magyarországon törvény szabályozza a parlagfű ritkítását. A jogszabály szerint a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Ennek elmulasztása esetén a földterület és a fertőzött részek nagyságától függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig büntethető. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint tavaly 1845 esetben szabtak ki bírságot a gondozatlan földterületek miatt, az összes kiszabott büntetés mértéke elérte a 94 752 000 forintot. A büntetést 57 esetben belterületre, vagyis leginkább kertekre, építési telkekre rótták ki.  A legmagasabb belterületi bírság 750 ezer forint volt, a kormányhivatalok által kirótt büntetés 3 750 000 forintra rúgott.

A parlagfű gazdáknak is ellensége, hiszen gyomnövényként tönkreteszi a napraforgó- és kukoricatermés egy részét, de emellett a paradicsomot károsító TSW vírusnak (tomato spotted wilt virus) is kedvező tárolóhelye.

Hogy a pollenallergia pontosan mekkora költséget ró az  egészségügyi rendszerre, azt nagyon nehéz megbecsülni. 

Súlyosabb esetekben számolni kell:

  • kórházi ellátással, mert a pollenallergia miatt kialakult asztma akár halálos is lehet;
  • szakorvosi kezelésekkel;
  • tesztekkel;
  • gyógyszerekkel;
  • betegszabadságokkal;
  • produktivitás csökkenésével. 

A Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ kalkulációi szerint Európában évente 7,4 milliárd eurót emészt fel csak a parlagfű okozta betegségek kezelése.