Dogmák dőlnek meg a gazdaságpolitikában, és most is egy lényeges dogma dőlt meg, mert azt hittük, hogy a gazdaságpolitikának két pillére van, a monetáris és a fiskális gazdaságpolitikai. Ám kiderült, hogy van egy harmadik pillér is, az energiapolitika – kezdte előadását Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Napi.hu Válságálló-e a Magyarország című konferenciáján.
Látszott az inflációs boom
Az utóbbi időben bőségesen volt vitája a kamarának a jegybankkal, hogy inflációs veszély van-e és ezt már négy évvel ezelőtt látni lehetett – jelentette ki Parragh László.
Kitért arra is, hogy látszott az energiaárak növekedése, de különösen látszott a nyersanyagárak emelkedése, ahogy elindult egy világgazdasági átrendeződés is. Csak ezt a folyamatot a Covid-járvány elfedte, és akiknek ezt fel kellett volna ismerniük, azok nem ismerték fel, hangsúlyozta a kamara elnöke.
Ugyanakkor az iparkamara elnöke úgy véli, hogy válságálló a magyar gazdaság: Parragh László annak ellenére állítja ez, hogy a magyar vállalatgazdaságtan európai összehasonításban is rövid múltra tekint vissza. A magyar vállalkozások többsége a rendszerváltozást követően jött létre, ugyanakkor van bennük egy túlélési ösztön.
A húsz főnél kisebb kft.-k száma a 15-szörösére nőtt, miközben a 300 fő feletti kft.-k száma ez idő alatt csak 5 százalékkal emelkedett.
Példaként említette: Németországban már négy, öt, vagy hat generációváltást megélt vállalkozások is léteznek, itthon még csak az első generációváltásnál tartunk.
Európai felmérések szerint a családi vállalkozások közel kétharmada megy tönkre az első vezetői generációváltást követően.
A magyar családi vállalkozások most szembesülnek a generációváltás problémájával, és egy bedőlési hullám komoly hiányt eredményezne a hazai termelésben és szolgáltatásban – hangsúlyozta Parragh László.
Túl sok a kicsi vállalkozás Magyarországon, és probléma, hogy hiányoznak a közepes méretű kkv-k,
– hangsúlyozta a kamara vezetője.
Most egy piaci átrendeződés zajlik, átalakult a gazdaságszerkezet, ami eddig stabil volt az most változik. Eddig rövid távon mindig sikeresen tudtuk kezelni a kihívásokat, de most más a helyzet. Hosszú távú gondolkodásra van szükség és fenntarthatóságra, e köré épül minden.
Az online kereskedelemben elment a hajó
Az online kereskedelemi szektort külön kiemelte az MKIK elnöke. Előadásában kitért arra: az internetes vállalkozások nagy része cseh vagy lengyel kézben van, a magyar vállalatok számára itt elment a hajó.
Alaptétel a kamara elnöke szerint, hogy a cégügyekért a tulajdonosnak és a menedzsmentnek kell vállalnia a felelősséget, az állam nem viselheti egy vállalkozás terheit. Hangsúlyozta: nem lehet azt várni, hogy az állam oldja meg a kkv-k problémáit.
Megoldások és beavatkozási területek:
- tartalékképzés;
- az önfejlesztés készsége;
- stratégiai gondolkodás, ez utóbbi nagyon erősen hiányzik a vállalkozásokból;
- nyitottság;
- networking;
- környezetvédelem;
- több lábon állás;
- költségracionalizálás.
Nem jó hír, mondta Parragh László, hogy a magyar cégek innovációs hajlandósága is alacsony, csupán az európai uniós átlag 60 százalékát teszi ki.
Egy gazdasági fejlődési fordulatra van szükség, jövőt építő beruházásokra, felelősségteljes hitelfelvétel mellett. Példaként említette, hogy 2000-ben hozták létre a Széchenyi Kártyát, ami egy százalékkal járult a magyar GDP növekedéséhez.
Parragh László azzal zárta előadását, hogy szükséges a vállalatok növekedése, mert aki megáll, az elvész. A cégeknek a humánvagyon és a technológia fejlesztésére kell koncentrálniuk, valamint az exportpiacokat is bővíteni kell. A kamara adatai szerint jelenleg 2-3 ezer olyan cég van a kkv-szektorban, amelyik exportál, ugyanakkor legalább 12 ezernek kellene lennie, hogy ütésállók tudjunk maradni.
Péntek délelőtt kezdődött a Napi.hu egész napos konferenciája Válságálló-e Magyarország címmel, melyen többek között Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is felszólalt, és a magyar gazdaság egyensúlyi stabilitásának visszaszerzéséről beszélt. Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára optimistább hangot ütött meg, szerinte az idei év végére az ország eladósodottsága 70 százalék alatti szintre fog csökkenni.