A kormány eddig nem hozta nyilvánosságra az Európai Bizottságnak benyújtott változatát a Partnerségi Megállapodásnak, a tervezetnek, amelyen a 2021-2027 közötti hétéves költségvetés terhére EU-s források kifizetése múlik. Viszont az eddig kiderült részletek alapján az nem különbözik az október 8-án a kormány honlapján megjelent változattól. Az viszont számos olyan szempontnak nem felelhet meg - a Levegő Munkacsoport szerint -, amelyek miatt egyelőre Brüsszel nem egyezhet bele a magyar felzárkóztatási támogatások kifizetésébe.

A 2021-2027. évi pénzügyi ciklusban az Európai Strukturális és Befektetési Alapok forrásait több feltételhez köti az Európai Unió Közös Rendelkezésekről szóló Rendelet (CPR). Ebben olyan kritériumok vannak, mint a "közbeszerzési piac hatékony monitoringmechanizmusai", az "eszközök és kapacitás az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatékony alkalmazása", az Alapjogi Charta hatékony alkalmazása és végrehajtása, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása.

Kapcsolódó

A közbeszerzések megfelelő, transzparens rendszerét már többször hiányolta az Európai Bizottság és az Európai Parlament is, ez a probléma a jogállamisági mechanizmus kapcsán a helyreállítási alap (RRF) forrásainak kifizetéseinél is olyan vitás pont, amit az Orbán Viktor vezette kormány szemére vetettek.

Ugyanez a helyzet a jogállamisági kritériumoknál, valamint azzal kapcsolatban is, hogy mennyire pártatlan az igazságszolgáltatás működése, vagy az információhoz való hozzáférés alapjogának megvalósulása. Utóbbi esetében például sokat kritizált a közérdekű információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok alkalmazása, lévén a kormányzati, állami szervek ezekre nehézkesen, vagy egyáltalán nem válaszolnak bírósági ítéletek nélkül.

Máshol is bajok vannak

Most viszont a Levegő Munkacsoport rámutat, hogy a klíma- és környezetvédelmi pontoknál is problémák lehetnek. "A tervezetnek az a legfőbb hiányossága, hogy nagyrészt olyan infrastruktúra-fejlesztéseket irányoz elő, amelyek nyersanyag- és energiaigényük miatt fokozhatják a környezet állapotának romlását, ugyanakkor nem derül ki belőle, hogy mennyivel lép előre az ország az EU éghajlatvédelmi, környezetvédelmi céljainak elérése felé" - írják mostani közleményükben.

Példaként említik, hogy a magyar Partnerségi Megállapodáshoz beadott tervekben gyorsforgalmi utak építése vagy a Duna merülési mélységének növelése szerepel, ami viszont a szervezet szerint a természeti értékeink további romlását vetítik előre. Kifogásolják és problémás elemnek tekintik azt is, hogy a tervezet a Balaton térségére kiemelt fejlesztési területként hivatkozik. Szerintük ez azért aggasztó, mert álláspontjuk szerint ez a gyakorlatban most is azt jelenti, hogy az uniós adófizetők (köztük a magyarok) olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek "környezeti és gazdasági szempontból fenntarthatatlanok, messze meghaladják az érintett terület tűrőképességét, és sokszor óriási természeti pusztítást okoznak.

Állítják, hogy az ilyen beruházások rövid távú haszna a magánszereplőkhöz kerül, míg a szükséges közszolgáltatások, a környezeti károk, illetve a hosszabb távon fenntarthatatlannak bizonyuló létesítmények terhei a közösséget terhelik.

A zöldátállás a legfontosabb elem

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése legnagyobb részt a zöld átálláshoz nyújt támogatásokat. A 2000 milliárd euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30 százaléka az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37 százalékát az éghajlat-politikai fellépésre különítik el. Az EP-képviselők, de a brüsszeli végrehajtó testület is jelezte, hogy a Fit for 55 programra vonatkozó tervek fontos szerepet játszanak a Partnerségi Megállapodásban és az RFF-ben is, így azok végrehajtását minden tagállamtól elvárják.

A Levegő Munkacsoport szerint az Európai Bizottság azt sem fogadhatja majd el, hogy a tervezet energiáról szóló része nem irányoz elő hathatós intézkedéseket az energiahatékonyság javítására, mindenekelőtt az épületek felújítására. A levegőminőségről szóló részből hiányoznak a lakossági fűtésből származó kibocsátások csökkentésére irányuló lépések, és szintén túlságosan az új infrastrukturális elemekre összpontosít.

"A levegőszennyezésért elsősorban a „széntüzelésű kályhákat” teszi felelőssé, miközben nem említi, hogy a felhasznált szén a legrosszabb minőségű lignit, amelynek a lakossági fűtésre történő értékesítését már évekkel ezelőtt be lehetett és be kellett volna tiltani. Azt sem említi, hogy az emberi egészségre legveszélyesebb légszennyezés a háztartásokban széles körben elterjedt hulladékégetésből ered, és mindenekelőtt a kormány intézkedéseinek hiánya teszi lehetővé ezen illegális tevékenységek folytatását" - fogalmaznak a kritikájukban.

"Aggályosnak tartjuk, hogy miközben az uniós jogszabályok előírják a Partnerségi Megállapodás társadalmi egyeztetését, a magyar kormány úgy nyújtotta be a tervezetet, hogy a végleges változatot nem hozta sem előzetesen, sem a mai napig nyilvánosságra. Ez már önmagában veszélyezteti a dokumentum Bizottság általi elfogadását. Ennél is nagyobb gond, hogy a PM vélhetően számos egyéb ponton is uniós jogszabályokba ütközik" - kommentálta a helyzetet Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A szervezet már októberben összefoglalta a problémáit a magyar tervekkel.

A civil szervezet szerint ez csak kiegészíti, hogy a Partnerségi Megállapodáshoz való megfeleléséhez jelentős javulásra van szükség a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás és az ügyészségi munka terén, valamint fel kell számolni a politikai alapú diszkriminációt és érdemi korrupcióellenes intézkedéseket kell hozni.

 

A cikk megjelenése után reagált a Miniszterelnökség

A Miniszterelnökség a cikk megjelenése után reagált a Levegő Munkacsoport közleményére, állítva, hogy nincs veszélyben a hétéves költségvetésből Magyarországnak jutó 7600 milliárd forint.

"Magyarország nem bukhat el semmilyen támogatást. A 2021. december 30-án az Európai Bizottság részére hivatalosan benyújtott Partnerségi Megállapodás a nemzetközi szerződések alapján Magyarországnak járó uniós fejlesztési források felhasználásának irányait rögzíti. Ennek összege mintegy 7600 milliárd forint, a tévesen hivatkozott 9000 milliárd forint már a hazai társfinanszírozással kiegészített keretösszeg" - írja a tárca közleményében.

Szemben a Levegő Munkacsoport tájékoztatásával, állítják, a kormány nyilvánosságra hozta Magyarország hivatalosan benyújtott Partnerségi Megállapodását. Mint közleményükben írják, "a szervezet állításával ellentétben, és a cikkben is hivatkozott pályázati honlapon 2022. január 5. óta elérhető a dokumentum. A Partnerségi Megállapodás minden korábbi verziója minden egyeztetési szakaszban nyilvános volt, és jelenleg is kronológiai sorrendben olvasható az oldalon."

A háttéről szólva a Miniszterelnökség közölte, a terv benyújtását közel egy évnyi, Európai Bizottsággal folytatott egyeztetési sorozat és széles körű hazai konzultáció előzte meg. Az Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság a személyes egyeztetések és tematikus kerekasztal beszélgetések, az állampolgárok véleményezési lehetőségét ösztönző kampány és a parlamenti vitanap mellett közel 500 kiemelt partnerrel, civil szervezettel, érdekképviseleti szervvel, kamarával és önkormányzattal folytatott külön írásbeli konzultációt. Ezen szervezeteket két alkalommal is felkértük a dokumentum véleményezésére, beérkezett javaslataikat feldolgoztuk, valamit tájékoztatást kaptak a Partnerségi Megállapodás benyújtásról és annak elérhetőségéről.

"A Levegő Munkacsoport is megtalálható ezen szervezetek között, így a cikkben nyilatkozó szervezet elnöke saját elektronikus címére kapta meg 2022. január 10-én a Partnerségi Megállapodás benyújtásáról és annak elérhetőségéről szóló tájékoztató levelet" - teszik hozzá.

A közbeszerzési piac hatékony monitoring mechanizmusai úgynevezett feljogosító feltétel a forrásokhoz való hozzáférés érdekében, azonban ezt a feltételt - a Miniszterelnökség közlése szerint - Magyarország maradéktalanul teljesíti, amit a Partnerségi Megállapodásról szóló tárgyalások során maga az Európai Bizottság sem kérdőjelezett meg.

"Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a jogállamisági kritériumok nem kapcsolódnak a Partnerségi Megállapodás elfogadásához. A Levegő Munkacsoport egy olyan uniós rendelet alapján hoz megelőlegezett ítéletet, amelynek alkalmazhatóságáról még az Európai Bíróság sem döntött" - zárta a minisztérium a levelét.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.