A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Pluszban tett vállalásaiban „valótlan állítások” és olyan terv olvasható, amely nem a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul.

A két szakszervezet közölte, a vállalások a pedagóguspálya vonzóvá tétele helyett azt szolgálják, hogy a kormány uniós támogatás felhasználásával további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontásáért és a pedagógusok kiszolgáltatottságának növeléséért.

A tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer alkalmatlan a pedagóguspálya vonzerejének helyreállítására, a tanulói eredményesség növelésére. Ezzel a pedagógusbérek ígért felzárkóztatása sem valósul meg, kiszámítható életpályát, előmenetelt pedig végleg nem biztosít

– jelezték a szakszervezetek honlapjukon.

Nem volt közös egyeztetés

A szakszervezetek szerint a kormány valótlant állít, amikor vállalásában kijelenti, hogy „a teljesítményértékelés szempontrendszerét és végrehajtását a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel széles körű szakmai együttműködésben dolgozza ki”, hiszen a két szakszervezet csak a koncepciót látta, amelyről tudható, hogy nem végleges.

Felsorolták a sérelmeket a kormány döntéseiről:

  • A PDSZ és a PSZ a kormány teljesítményértékelésről szóló tervezetének elkészítésében nem vett részt, az egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet által másfél éve megfogalmazott követeléseket. 
  • A kormány – a szakszervezetek tiltakozása ellenére – újból és újból felveti a pedagógusok új jogállási törvénybe történő „kiszervezését”.
  • A teljesítményértékelési rendszer tervezete nem felel meg az EFOP Plusz programban foglalt vállalásnak, és húsz százaléknál nagyobb mértékű, ráadásul kötelező béreltérítést tartalmaz olyan szempontok alapján, amelyek egy részére a pedagógusnak, illetve az intézményvezetőnek nincs közvetlen ráhatása.

Követelik a tervek nyilvánosságra hozatalát

A PDSZ és a PSZ követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pedagógusok illetményrendszerével és a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatottak béremelésével és munkaterhelésével kapcsolatos terveit, és ezekről folytasson érdemi egyeztetést.

  • Első lépésként idén januártól minden foglalkoztatottnak legalább 45 százalékos alapilletmény-emelést szorgalmaztak.
  • A szakmai ágazati pótlék e fölött kerüljön az alapilletménybe, a többletmunkát pedig a tárgyhavi illetménnyel együtt fizessék ki, helyi döntésen alapuló további illetményemelés csak objektív, mérhető szempontok alapján, a szakszervezetek által ellenőrizhető módon történhessen.
  • Tiltakoztak az „illetményeltérítés” rendszere ellen.

Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek

A közoktatásban március 16-ra és 17-re hirdetnek munkabeszüntetést. A szülőktől azt kérik, hogy lehetőség szerint tartsák otthon gyermekeiket, támogatóikat pedig az intézmények köré szervezett élőláncra hívják.

A szakképzésben március 16-tól határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek annak érdekében, hogy „végre a szakképzésben dolgozók követeléseit is sztrájkbizottságban tudják tárgyalni az illetékesekkel”.

Hozzátették, a PDSZ szerdán benyújtotta a bíróságnak a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatát, amely a kétórás figyelmeztető sztrájkra vonatkozó jogerős végzés alapján készült, és nincs benne a sztrájk alatti tanítási kötelezettség.