Megunva a kormánnyal folytatott számháborút, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kiszámolta a nyilvánosan elérhető adatok alapján, hogy Magyarországon 34 618 dolgozó hiányzik a közoktatásból – jelentette be Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke Nahalka István oktatáskutatóval tartott közös sajtótájékoztatón.

Csak a pedagógushiány 20 587 főre tehető, ami azért döbbentette meg a kutatás készítőit, mert eddig 16 ezer fős tanárhiányról beszéltek. Az adatokat 2020/2021-es tanév adatai alapján készítették el, de mivel most 2023/2024-es tanév kezdődött el, ezért a számok a korábban említettnél még magasabbak lehetnek – tette hozzá a PSZ elnöke.

A kutatásban a pedagógushiány mellett a nevelést oktatást segítők (NOKS) kollegák és a hiányzó iskolapszichológusok számát is felmérték. A kutatáshoz az országos kompetenciamérés telephelyi eseményeit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oktatási adatait, és a társadalombiztosítás adatait használták fel.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Budapesten és a hátrányos helyzetű településeken a legnagyobb a pedagógushiány.

A szakszervezet arra kérte a kormányt, álljon elő a valós számokkal, és mondják el azokat, mert a jövőre nézve még nagyobb lehet a iskolákban és az óvodákban a baj. Jelenleg 5 százalék alatt van a 30 év alatti pedagógusok száma a tanárok medián életkora pedig 54 év.

Példaként említette Totyik Tamás, hogy a nemzeti köznevelési törvény alapján minden óvodai telephelyhez egy vezetőre és minden csoportba két óvodapedagógusra lenne szükség. Jelenleg 15 001 óvodai csoport van Magyarországon, 30 957 óvodapedagógus van, 4575 feladatellátási hely, ehhez képest 34 577 főre lenne szükség. 

Ez pedig azt jelenti, hogy 3620 óvodapedagógus hiányzott a rendszerből.

Nahalka István oktatáskutató azt mondta: a 2020-2021-es országos kompetenciaméréskor a telephelyeken 5015 betöltetlen állást jeleztek az iskolák. Példaként említette, hogy iskola pszichológusból az elvárt dolgozószám 1847 fő lenne, ténylegesen 867 iskolapszichológus dolgozott, vagyis plusz 980 főre lett volna szükség a 2020-2021-es tanévben. A jogszabályok szerint minden megkezdett 500 tanuló után egy részmunkaidős iskolapszichológust kell biztosítani.

A fejlesztő- és gyógypedagógusok számát is hasonlóképpen számolják és eszerint 1745 gyógypedagógus hiányzott a gyerekek mellől.

A nevelést oktatást segítő (NOKS) kollégákból a felmérés adatai szerint 14 031 fő hiányzik, minden telephelyen legalább 1,5 betöltetlen NOKS-os álláshely van – sorolták.

Így néz ki a humánerőforrás hiány a közoktatásban:

  • óvodapedagógus hiány: 3 620
  • be nem töltött álláshelyek: 5 015
  • iskolapszichológus hiány: 980
  • fejlesztőpedagógus hiány: 1 745
  • nyugdíjas visszafoglalkoztatottak hiánya: 9 227
  • pedagógushiány: 20 584 fő hiány.
  • NOKS-hiány: 14 031

Összesen 34 618-an hiányoznak a hazai közoktatásból.

Totyik Tamás hangsúlyozta: ezek az adatok alulról becsült adatok, az idei évben a létszámhiány és problémák növekedni fognak a státusztörvény miatt. Példaként említette, Kisteleken 79 éves  matematika tanár tanítja a diákokat, Budapesten tudnak 79 éves óvodapedagógusról, aki még dolgozik.

Felmérték azt is, hogy a telephelyek hány százalékában dolgozott olyan, akinek nem volt pedagógus végzettséget, és azt is, akinek volt pedagógus végzettsége, se nem a szakirányának megfelelő tantárgyat tanította.

Míg 2011-ben az iskolák 15 százalékában volt olyan tanító, akinek nem volt pedagógus végzettsége, ma ez 33 százalék felett van. 2011-ben a tanárok 26 százaléka nem a szakirányának megfelelő tantárgyat tanította, ma ez a tanárok 36 százalékára jellemző.

Bár ez még a PSZ-t is meglepte 2011-2021 között 17 szeresére emelkedett a tanítóhiány. Jelenleg a telephelyek 50 százalékában van hiányzó pedagógus – mondta Totyik Tamás.

Kitért Totyik Tamás az egy pedagógusra jutó diákok számára is. A PSZ elnöke szerint Magyarországon egész napos iskolarendszer van, az általános iskolai tanulók 56,7 százaléka reggeltől délutánig az iskolában van, Ezeket a tanulókat kétszer kellene számolni, mert délelőtt tanulnak, délután pedig vigyáznak rájuk. A PSZ elnöke szerint ezek a tanulók kettős ellátásban részesülnek.

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az egy pedagógusra jutó tanulók száma nem a pedagógusok terhelését mutatja, hanem azt, hogy mekkora erőforrással dolgozik a rendszer. Minél többet ígér és minél kisebb tanulócsoportok vannak, annál több pedagógusra van szükség – ez derül ki Lannert Judit a T-tudok.hu elérhető tanulmányából, ami a közoktatásban az emberi erőforrások szűkösségére fókuszál.

Példaként említi, hogy az egy pedagógusra jutó tanulók száma az általános iskolákban – amennyiben figyelembe vesszük az egész napos benn létet és a tanulói összetételt – jóval magasabb (18 diák), mint amit a hivatalos OECD-adat mutat (10 diák).

Arra is kitért a PSZ elnöke, hogy becsléseik szerint ezer pedagógus lesz, aki majd nem fogja aláírni a státusztörvényt. És hangsúlyozta: a következő öt évben 25 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint ahányan a pályára lépnek majd.

Az Economx kérdésére válaszolva Totyik Tamás felsorolta:

  • a természettudományos tantárgyaknál 33 százalékos pedagógushiány van;
  • a készség tantárgyaknál, ének-zene, testnevelés, rajz a tanárok 31,7 százaléka hiányzik;
  • matematika tanároknak 29,1 százaléka hiányzik;
  • tanítóból 23,7 százalékkal;
  • gyógypedagógusból 21,2 százalékkal;
  • informatikusból 26 százalékkal;
  • idegennyelvi tanárból 22,3 százalékkal van kevesebb.

A pedagógusbérekkel kapcsolatban Totyik Tamás elmondta: hallottak a 21 forintos béremelésről, de tudnak olyan pedagógusról is, akinek 3 forinttal emelkedett a bére. Bár a kormány 2024 január elsejétől 10 százalékos béremelést ígért, de ez valójában 5 százalékos béremelés lesz. A PSZ szerint nem az uniós forrásokra kell várni, mert egy 10 százalékos pedagógus béremelés 68 milliárd forintot jelentene a központi költségvetésnek.