Kiborultak a pedagógusok a csütörtök éjjel megjelent kormányrendeleten, amely szerint a munkáltatónak ezentúl nem 15 napja lesz kirúgni azt a pedagógust, aki szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi, hanem sokkal több, akár tanév végéig is várhat.

Ahogy azt a Napi.hu is megírta: a rendelet már pénteken életbe lép és akár visszamenőleg is alkalmazható, ha a hatálybalépést megelőző 15 napban olyasmit tett a pedagógus, ami a munkáltató szerint rendkívüli felmentésre vagy azonnali hatályú felmondásra adhat okot.

Az éjszaka megjelent kormányrendelet azt sugallja, hogy Pintér Sándor belügyminisztert a polgári engedetlenkedő szentgotthárdi tanárok meghátrálásra kényszerítették - írta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Utóbbi városban a tantestület nagy része, 29 pedagógus egységes kiállásával bebizonyította, hogy nem lehet egy egész tantestületet kirúgni az amúgy is nagy pedagógushiány közepette.

A PSZ szerint számos kérdést vet fel a rendelet: egyebek között azt, hogy a szabályozás nincs összhangban a háborús veszélyhelyzet idejével, hiszen az jelenleg május végig tart, miközben a pedagógusokat nemcsak 2023. augusztus 1-jei, hanem akár 2024. augusztus 1-jei kirúgással is fenyegeti. A PSZ most is egyértelművé teszi: a háborús veszélyhelyzetnek eddig sem volt és ezután sem lesz semmi köze az oktatásban dolgozók tiltakozásához – írták.

A szakszervezet szerint a rendelet sérti a törvény előtti jogegyenlőséget is, mert a munkáltatókat jogtalan előnyben részesíti a munkavállalókkal szemben. És diszkriminatív ugyanis az azonnali hatályú felmondás lehetőségét – időben – csak a munkáltató számára hosszabbítja meg, míg korábban 15 nap állt rendelkezésre a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt.

Vicces helyzetet teremtenek, de nem nevetnek rajta

Mindazonáltal vicces helyzetet teremthet, ha a munkáltató elismeri, hogy a polgári engedetlenségről nem volt tudomása a tanítási napok ideje alatt – ez következik ugyanis a rendelet szövegéből, miszerint „a zárónap és a tanév befejezése közötti tudomásszerzés esetén” (vagyis június 15. és augusztus 31. között) a következő év augusztus 1-jéig gyakorolhatja a rendkívüli felmondás jogát.

A rendelet azokra is vonatkozik, akik 2023. január 13-a előtt vettek részt polgári engedetlenségben: a PSZ felhívja a figyelmet, hogy a visszamenőleges hatály minden alapvető jogot sért.

A rendelet indoklása - miszerint a „módosítás az eddiginél több időt és mérlegelési lehetőséget ad a munkáltató számára a rendkívüli felmondásra, illetve arra, hogy annak gyakorlásától eltekintsen. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató dönthet úgy is, hogy az oktatás zavartalansága érdekében nem azonnal él a rendkívüli felmondással, vagy akár nem is él vele” – azért beszédes, mert beismeri, hogy például egy kémiaszakos pedagógus annyit engedetlenkedhet, amennyit akar, hiszen úgysem tudnák pótolni az országos tanárhiány miatt.

Éppen azért PSZ országos vezetősége úgy döntött csatlakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által január 23-ától meghirdetett hétnapos sztrájkhoz.

Tavaly szeptemberben rúgtak ki először tanárokat azért, mert polgári engedetlenségben vettek részt. Mind az öt kirúgott tanár a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított, köztük volt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója is. Azóta további tanárokat rúgtak ki hasonló okból: november végén egyszerre nyolc tanárt küldtek el három különböző fővárosi gimnáziumból.

A kirúgások ellenére folytatódtak a tiltakozások: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkot hirdetett. Ősz óta sztrájkoktól, tüntetésektől és demonstrációktól hangos a közoktatás. A pedagógus szakszervezetek többször tárgyaltak már a kormány képviselőivel az alacsony bérekről, a tanárok magas munkaóráiról, egyelőre eredménytelenül.