Kiborultak a pedagógusok a csütörtök éjjel megjelent kormányrendeleten, amely szerint a munkáltatónak ezentúl nem 15 napja lesz kirúgni azt a pedagógust, aki szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi, hanem sokkal több, akár tanév végéig is várhat.
Ahogy azt a Napi.hu is megírta: a rendelet már pénteken életbe lép és akár visszamenőleg is alkalmazható, ha a hatálybalépést megelőző 15 napban olyasmit tett a pedagógus, ami a munkáltató szerint rendkívüli felmentésre vagy azonnali hatályú felmondásra adhat okot.
Az éjszaka megjelent kormányrendelet azt sugallja, hogy Pintér Sándor belügyminisztert a polgári engedetlenkedő szentgotthárdi tanárok meghátrálásra kényszerítették - írta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Utóbbi városban a tantestület nagy része, 29 pedagógus egységes kiállásával bebizonyította, hogy nem lehet egy egész tantestületet kirúgni az amúgy is nagy pedagógushiány közepette.
A PSZ szerint számos kérdést vet fel a rendelet: egyebek között azt, hogy a szabályozás nincs összhangban a háborús veszélyhelyzet idejével, hiszen az jelenleg május végig tart, miközben a pedagógusokat nemcsak 2023. augusztus 1-jei, hanem akár 2024. augusztus 1-jei kirúgással is fenyegeti. A PSZ most is egyértelművé teszi: a háborús veszélyhelyzetnek eddig sem volt és ezután sem lesz semmi köze az oktatásban dolgozók tiltakozásához – írták.
A szakszervezet szerint a rendelet sérti a törvény előtti jogegyenlőséget is, mert a munkáltatókat jogtalan előnyben részesíti a munkavállalókkal szemben. És diszkriminatív ugyanis az azonnali hatályú felmondás lehetőségét – időben – csak a munkáltató számára hosszabbítja meg, míg korábban 15 nap állt rendelkezésre a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt.
Vicces helyzetet teremtenek, de nem nevetnek rajta
Mindazonáltal vicces helyzetet teremthet, ha a munkáltató elismeri, hogy a polgári engedetlenségről nem volt tudomása a tanítási napok ideje alatt – ez következik ugyanis a rendelet szövegéből, miszerint „a zárónap és a tanév befejezése közötti tudomásszerzés esetén” (vagyis június 15. és augusztus 31. között) a következő év augusztus 1-jéig gyakorolhatja a rendkívüli felmondás jogát.
A rendelet azokra is vonatkozik, akik 2023. január 13-a előtt vettek részt polgári engedetlenségben: a PSZ felhívja a figyelmet, hogy a visszamenőleges hatály minden alapvető jogot sért.
A rendelet indoklása - miszerint a „módosítás az eddiginél több időt és mérlegelési lehetőséget ad a munkáltató számára a rendkívüli felmondásra, illetve arra, hogy annak gyakorlásától eltekintsen. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató dönthet úgy is, hogy az oktatás zavartalansága érdekében nem azonnal él a rendkívüli felmondással, vagy akár nem is él vele” – azért beszédes, mert beismeri, hogy például egy kémiaszakos pedagógus annyit engedetlenkedhet, amennyit akar, hiszen úgysem tudnák pótolni az országos tanárhiány miatt.
Tavaly szeptemberben rúgtak ki először tanárokat azért, mert polgári engedetlenségben vettek részt. Mind az öt kirúgott tanár a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított, köztük volt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója is. Azóta további tanárokat rúgtak ki hasonló okból: november végén egyszerre nyolc tanárt küldtek el három különböző fővárosi gimnáziumból.
A kirúgások ellenére folytatódtak a tiltakozások: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkot hirdetett. Ősz óta sztrájkoktól, tüntetésektől és demonstrációktól hangos a közoktatás. A pedagógus szakszervezetek többször tárgyaltak már a kormány képviselőivel az alacsony bérekről, a tanárok magas munkaóráiról, egyelőre eredménytelenül.