Nem csak politikai, de gazdasági értelemben is ronthatnak Magyarország helyzetén az elmúlt hetekben kirobban botrányok. Világszerte egyre népszerűbbek az úgynevezett esg (environmental, social and government - vagyis környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontokat figyelembe vevő) befektetések. Az ilyen elvek menték befektető alapok pedig nem díjazzák a környezetre káros, a társadalmi csoportok érdekeit sértő vagy bármilyen módon antidemokratikus intézkedéseket.

Az elmúlt években számos nagy cég árfolyama dőlt már be ilyen botrányok miatt. A Volkswagen az emissziós botrányba remegett bele, más cégek árfolyamát az tépázta meg, hogy kiderült: a harmadik világban embertelen körülmények között alkalmaznak dolgozókat, gyakran gyerekmunkásokat. A portfóliómenedzserek pedig a fejlemények láttán közölték: ilyen cégbe nem teszik a befektetők pénzét, és eladták a részvényeket. 

Kapcsolódó

Magyarország is veszélybe kerülhet

"Az esg-szempontokat figyelembe vevő alapok kedvezőtlenül ítélhetik meg az olyan fejleményeket, mint a Pegasus-ügy vagy a pedofiltörvénnyel kapcsolatos problémák" - mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A magyar állampapírok CDS-felárára egyelőre ez a két esemény még nem volt hatással, az viszont, ha az európai uniós transzferek elmaradnak vagy késni fognak a kötelezettségszegési eljárások miatt, a magyar eszközök árazását is negatívan befolyásolhatja. 

A politikai kockázat kulcsszerepet játszik minden antidemokratikus országnál befektetési szempontból. Magyarország nem csak a Pegasus-ügy és a pedofiltörvény, de Kínával és Oroszországgal ápolt viszonya alapján is veszélyes játékot űz. Az Egyesült Államok és az EU viszonya nem felhőtlen ezekkel a hatalmakkal, az USA elvárja, hogy például Kínával szemben az EU álljon ki mellette. 

"Praktikusan aligha képzelhető el, hogy Washington legalább a német és a francia kormánnyal való komoly konzultáció nélkül alkalmazna a fenti logika mentén elrettentő vagy büntető szankciókat az EU e témákban érintett keleti perifériáján. Ugyanakkor ha egy vagy több tagállam az értékközösség megbontásán túl még a hidegháborús stratégiai versenytárssal, Kínával is gyanús flörtbe keveredik, ezzel összefüggésben ütközik az EU többi részével, és nem korrigálja ezt a politikáját időben, akkor nincs az az európai vétó, ami elkerülhetővé tenné az amerikai szankciókat" - figyelmeztet a Concorde szakértője, Kovács Krisztián. 

Az amerikai fegyelmező eszköz a Globális Magnyickij Emberi Jogi Elszámoltathatósági Törvény (Global Magnitsky Act), arra szolgál, hogy az Egyesült Államok elnöke, kormányzata képes legyen célzott, konkrét személyeket, vállalatokat szankcionáló büntető intézkedésekre, amennyiben emberi jogi, jogállami, korrupcióval kapcsolatos, az amerikai mércék szerint elfogadhatatlan torzulásokat figyel meg – bárhol a világon. Az alkalmazható szankciók részint az Egyesült Államokba való beutazásra, részint az érintett entitások vagyonának zár alá vételére, részint az érintett entitások pénzügyi műveleteinek szankcionálására, praktikusan ellehetetlenítésére irányulnak. Az USA Bulgáriában is hajtott már végre nagyszabású büntető akciót a Magnyickij-törvény segítségével, korruptnak ítélt politikusok és üzletemberek, vállalatok tucatjait megcélozva. Hirtelen eszközeladások, Dubajba költözések jelezték, hogy ez nem játék. Mindezt hat héttel az ottani választások előtt.

A moratórium is rizikós történet

Az antidemokratikus ügyeken túl a törlesztési moratórium meghosszabbítása is kedvezőtlen hatással lehet az ország megítélésére befektetési szempontból. A legutóbbi kormányzati döntést, miszerint július 1-től szeptember 30-ig változatlan formában élhetnek tovább a hitelek törlesztésének felfüggesztésével azok, akiknek tavaly márciusban már élt a hitelszerződésük, nem csak a bankok bírálták hevesen, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kikelt ellene a legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentésében, emellett az MNB vezetői több fórumon is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, munkaügyi adatok tükrében szükségtelen a mindenkire kiterjesztett hosszabbítás.

A jegybank aggodalma többrétű. Egyrészt az adósokkal kapcsolatos, akik félő, hogy nincsenek teljesen tisztában azzal, mi vár rájuk a moratórium lejárta után, mennyivel nő majd a hitelük futamideje, és mennyi kamat halmozódott fel a felfüggesztés időtartama alatt, amit szintén vissza kell majd fizetniük. Az is problémát okozhat, hogy bár a moratóriumban lévő adósok csupán ötöde teszi félre a megspórolt törlesztőrészletet, a többiek elköltik. Pedig az adatok szerint csak minden ötödik moratóriumos adósnak csökkent érdemben a jövedelme az elmúlt egy-másfél évben, és az ő esetükben ez érthető is, de a moratóriumos többség egyszerűen arra használja a nem fizetést, hogy a korábbinál nagyobb lábon élhessen. Kérdés, ha újra fizetni kell majd a hitelt, sikerül-e visszafogniuk a költekezést, hogy jusson a törlesztőrészletekre. 

A másik aggodalom már a bankrendszert érinti. A bankoknak ugyanis veszteséget kell elkönyvelniük a moratóriumos hitelekre, amelyek kockázatossága egyre nő. A veszteséget a bankok valahonnan megpróbálják pótolni, vagy úgy, hogy több bevételt szereznek a többi ügyféltől, vagy úgy, hogy költségeket csökkentenek. Az előbbi változat a szolgáltatások drágulását eredményezi, az utóbbi a színvonal csökkenését, a fejlesztések elmaradását, késését jelentheti. Vagyis a moratóriumban lévőknek nyújtott kedvezményt végső soron a többi ügyfél fizeti.

A csökkenő nyereség a bankok hitelezőképességére is negatív hatással van, ami azt eredményezheti, hogy nem tudnak annyi hitelt kihelyezni, mint amennyire igény lenne. Ez hátráltathatja a gazdasági fellendülést, ami végső soron akár az ország hitelminősítésére is kedvezőtlen hatással lehet. A kormány azonban nem csupán a bankok, de az MNB aggályait is félresöpörte, és kiállt a moratórium meghosszabbítása mellett. 

Érintettek tőzsdei cégek is?

Felmerült a Pegasus-ügy kapcsán, hogy tőzsdei cégek bennfentes információihoz is hozzáférhettek a telefonhívások lehallgatása során. Ha ezeket a lehallgatók lekereskedték, és ezzel pénzt kerestek, azzal bűncselekményt követtek el. Az ilyen ügyeket az MNB vizsgálja ki, de a jegybank egyelőre nem folytat ilyen vizsgálatot, mert nincs tudomása ilyen esetről. A tőzsdei szereplők kapcsán az MNB folyamatos monitoringtevékenységet végez, s ha bármiféle gyanús, szokatlan piaci jelenséget észlel – függetlenül az arra vonatkozó információ forrásától – azonnal vizsgálatot indít, pl. piaci manipuláció vagy bennfentes kereskedelem gyanújával - közölte az MNB lapunkkal. 

Az MNB-nek arról sincs tudomása, hogy pénzügyi titkok, például banktitkok kiszivárogtak-e a lehallgatások során. Az MNB egyes hatósági vizsgálata során nyomozó hatósági jogköröket is kapott, de ennek során nem használja sem az NSO által gyártott Pegasust, sem már hasonló kémprogramot. Mint írták: a célhoz kötött bizonyítási eljárásokat is csak a jegybanktól független bírói/ügyészi engedély alapján, szigorú jogszabályi keretek közt végezhetik el. Az MNB hatósági eljárásaival szemben emellett az eljárás ügyfelei (és azok, akiknek a jogát vagy jogos érdekét az közvetlenül érinti) jogorvoslattal élhetnek a Fővárosi Törvényszéken.