Vasárnap közölte egy nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt, hogy adataik szerint Magyarország is megvásárolhatta számos más ország (mint az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Banglades vagy India) mellett a Pegasus nevű izraeli kémprogramot, állításaik szerint többeket - köztük civileket, újságírókat, politikusokat - pedig meg is figyelhetett a digitális eszközök feltörésére használható szoftverrel. A szoftvert csak államok vásárolhatják meg, annak eladásához az izraeli védelmi minisztérium engedélye szükséges, főként titkosszolgálati és hírszerző szervek, valamint a terrorelhárítás használhatják annak engedélyei, jellege miatt.

Leginkább azért lehet népszerű az izraeli NSO cég által készített program, mert a felhasználó tudta nélkül képes hozzáférni a telefonok minden adatához. Lekövethetők vele helyadatok, telefonhívások, üzenetváltások, megnézhetők a tulajdonos által készített fényképek, de akár távolról bekapcsolható a készülék kamerája, mikrofonja is a háttérben, anélkül, hogy a használat közben ez feltűnne bárkinek is. Sem az Androidot, sem az iOS-t használó készülékek nem védettek egy ilyen megoldással szemben. 

Kapcsolódó

Maga a gyártó ugyan cáfolta, hogy a Pegasusnak és a cégnek köze lenne az oknyomozó csoport által emlegetett ismeretlen eredetű ötvenezres listához, és tagadta, hogy a szoftverrel rosszindulatú tevékenységet végeztek volna. Az NSO azt is állítja, hogy a Pegasusnak negyvenöt ügyfele van, egyenként évi százas számokkal, és hogy maga a vállalat nem tudja valós időben, hogyan használják ügyfelei a rendszert. Viszont a cég egy másik közleménye szerint olyan szoftvereket fejleszt, amelyek a kormányok bűnüldöző tevékenységét támogatják, például lehetővé teszik terroristák titkosított társalgásának felderítését. Azt is jelezték, hogy több terrortámadást megakadályoztak már a Pegasussal gyűjtött adatok révén, példaként egy különösen nem részletezett európai nagyváros metróhálózatában megakadályozott robbantásos merényletet emlegettek.

Magyarország sokat fordított terrorelhárításra, jókor

Mivel természetük miatt az ilyen beszerzések nem nyilvánosak, a közbeszerzések között, ha fel is tűnne, nem jelzik, hogy pontosan milyen eszközt és hogyan szereztek be. A leggyakrabban a kormányok költségvetési forrás átcsoportosításai nyújthatnak támpontot az ügyben. Magyarország esetében a Napi.hu megnézte ezeket abból az időszakból, amelyet a sajtóban közöltek, mint a vásárlás lehetséges időszakát, amit 2017-2018 közé datáltak.

A Telex.hu információja szerint Czukor József egykori hírszerzőtiszt, Orbán Viktor főtanácsadója, egyik legközelebbi bizalmasa személyesen Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel tárgyalt 2018. február 13-án. A hivatalos indoklás szerint Czukor a visegrádi régió miniszterelnökeinek közelgő izraeli csúcstalálkozójának előkészítéséről tárgyalt. De a beszámolókból az is kiderült, hogy még külön egyeztetett Meir Ben-Shabbattal, az izraeli nemzetbiztonsági tanács fejével, Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadójával, mégpedig többek közt „terrorellenes együttműködésről, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítéséről".

Egy hónappal később, a március 13-án megjelent Magyar Közlönyben, hogy a kormány engedélyezte a folyó évi költségvetésben szereplő terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások alcím legfeljebb 1 884 179 607 forint összeggel történő túllépését. Felelős a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter, a határidő pedig azonnali. A határozat végül kitér arra, hogy a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó feladatok hatékony megvalósítása során - az e kormányhatározat alapján biztosított forrás felhasználásakor - a 2013 decemberében elrendelt beszerzési tilalmat nem kell alkalmazni.

Az MNB forint/dollár középárfolyama 2018. március 13-án 252,78 forint volt. A túllépésre engedélyezett összeg - ezzel átszámolva - 7 millió 453 ezer dollárt tesz ki.

Korábban is voltak költségvetési átcsoportosítások

A magyar kormány viszont nem ekkor döntött először jelentősebb összegű terrorelhárítási célra fordítandó költségvetési átcsoportosításokról: 2017. augusztus 29-én a Magyar Közlönyben megjelent "a terrorellenes intézkedések megvalósításához szükséges költségvetési többletforrások biztosításáról" szóló határozat. Ennek értelmében a terrorveszély megelőzéséhez és elhárításához kapcsolódó feladatok hatékony megvalósításához felhasználható keretet legfeljebb 86,76 milliárd forintra emelték. 

Előtte júliusban Benjámin Netanjahu küldöttségével három napot töltött el Budapesten, akkor jelentette be a magyar kormányfő, hogy az akkori izraeli miniszterelnök javaslatára közös, terrorizmus elleni munkacsoport jön létre a visegrádi négyek (V4) országaival közösen. Az izraeli kormányfő a V4-es miniszterelnökökkel közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy "a terrorizmus elleni harcban és az innováció területén az együttműködés Izraellel Európa és a visegrádi országok érdekét szolgálja." A munkacsoport megalakulásáról és későbbi tevékenységéről viszont több részletet nem közöltek.

A fenti átcsoportosítások alapján elképzelhető, hogy ebben az időszakban vették a megfigyelő szoftvert a magyar hatóságok, hírszerzés és terrorelhárítás számára. Az időszakban a magyar kormány kommunikációjának központi eleme volt a szélsőségesek jelentette veszély, a terrorkockázatok. A Pegasusra vonatkozó kérdések esetében az érintett miniszterek, politikusok az elmúlt napokban nem adtak egyértelmű válaszokat. Azt ugyan cáfolták, hogy lehallgattak volna civilszervezeteket és újságírókat, de azt Varga Judit igazságügyi tárcavezető is elmondta, hogy "egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni."

Később Pintér Sándor belügyminiszter pedig a Telexnek nyilatkozva mondta azt, hogy azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem vásárolt a programból, hogy "ilyen kijelentésem sosem volt és most sem teszem meg". A politikus szerint erre az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága adhat választ. Varga Judit viszont azt is elmondta, hogy "Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban, a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától" elutasítva a híreket, hogy milyen megfigyelésre használták vagy nem használták a Pegasust.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter úgy reagált a Pegasus használatára vonatkozó kérdésre, hogy a "kormány nem fog arról beszélni, milyen szoftvert használ titkos információgyűjtésre", szerinte is a parlamenti szakbizottságra tartozik ez a kérdés. Gulyás azt is elmondta, a kormány csak azt állítja, hogy minden információszerzés jogszerű keretekben zajlott, mert van egy törvény, ami szabályozza, ezt kell betartani, amit Orbán Viktor is fontosnak tart.