Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre nem árult el részleteket a kormány készülő gazdaságélénkítő tervéről, nem lenne meglepő, ha az nagyban építene a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn nyilvánosságra hozott válságkezelési csomagjára - véli a 24.hu.

A kamara javasolja, hogy a jelenlegi 90 nap helyett 180 napig biztosítsák az álláskeresési ellátást, feltéve, hogy az igénybe vevője szakmai képzésen vesz részt. Az ellátás összege maradna a korábbi járadékalap 60 százaléka (maximum a minimálbér). Ezenkívül megpendítenek egy új típusú közmunkaprogramot is, hogy így adjanak munkát azoknak, akik elveszítették az állásukat.

Kapcsolódó

Indítványozzák, hogy mindenki, aki 2020. március 1-je után vált munkanélkülivé, kapjon egyszeri anyagi támogatást, minden nyugdíjas 15 ezer forintnyi utalványt, minden gyermekes család gyermekenként 10 ezer forint támogatást, és minden pedagógus, orvos és nővér kompenzációt a teljesítménye elismeréseként.

Koncepció

A kamara válságkezelő terve arra épül, hogy mindenkinek részt kell vállalnia a terhekből: a domináns szereplő az állam, de a vállalkozásokra és a dolgozókra is háruljon belőlük. Meghökkentően hangzik az a javaslat, hogy a dolgozótól levont járulékokat, illetve személyi jövedelemadót a munkáltató részben vagy egészében megtarthatná támogatásként ahelyett, hogy befizetné a költségvetésbe.

A tehermegosztás előkerül annak kapcsán is, ha a dolgozó megállapodik a munkáltatóval az időarányos szabadság kivételéről és arról, hogy utána a bér egy része fejében otthon marad. A kamara 60 százalékos bért javasol, amibe az állam 20 százalékkal szállna be, így a dolgozó nettó fizetése csak 20 százalékkal csökkenne. Ez kisebb terhet jelentene az államnak, mint a munkanélküli ellátás.

Bár a kamara kitér arra, hogy a már megsegített tizenegynél jóval több ágazat van bajban, de a járulékmentesség kiterjesztését nem javasolják. Helyette szochokedvezmény jöhetne, de lehet, hogy csak meghatározott ágazatokban és csak fizikai dolgozók után.

Állami tulajdonos

A kamara 2021-re felállítaná a Nemzeti Válságkezelési Alapot. Ez tehetné a gazdaság motorját képező kis és közepes vállalkozásokat egy átmeneti "lélegeztetőgépre" - foglalja össze az iparkamara a lényeget, fontos szerepet szánva magának a folyamatban. Ugyanis a kamarai apparátus választaná ki az életképes cégeket, az alap támogatást nyújtana nekik, és ennek fejében tulajdonrészt szerezne bennük.

A magántulajdonos öt év elteltével visszavásárolhatná a cégrészét, feltéve, hogy a 8 százalékos hozammal megfejelt támogatási összeget ki tudja termelni.

Az alapról annyi derül ki, hogy 2000-4000 milliárd forint gyűlne benne össze fokozatosan. Ezt részben az állam biztosítaná, de támaszkodna külső forrásokra is. Idén és a következő években 500 milliárd forint körüli összeg érkezne a költségvetésből, de számolnak az állami vagyon hozadékával és a válságkezelési alap kötvénykibocsátásából befolyó pénzzel is. Emellett az alapot töltenék egyes ágazatoktól származó extraadók és adományok.