Hiába csillapodott a koronavírus-járvány, a lakosság digitális banki szolgáltatások iránti fogékonysága megmaradt az idei harmadik negyedévben is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss pénzforgalmi adatai szerint. A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2021 harmadik negyedévének a végén kevéssel 10,5 millió felett alakult, az elsődlegesen fizetési célú fogyasztói számlák száma csaknem 60 ezerrel nőtt, és először haladta meg a 6,8 milliót.
Mindezek mellett az elektronikus pénzforgalom további fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, interneten hozzáférhető számlák aránya fokozatos növekedés következtében 2021 harmadik negyedévének a végén már meghaladta a 80 százalékot.
A bankszámlák számában 2012 vége után drámai csökkenés történt, miután bevezették a tranzakciós illetéket, ami a számlacsomagok díjának drasztikus emelkedését hozta. Akkor csaknem 10,78 millió bankszámla volt Magyarországon, ez a szám három év alatt 560 ezerrel csökkent. A 2012-es csúcsot azóta sem érte el a bankrendszer, ami annak köszönhető, hogy tranzakciós illeték bevezetése óta a fogyasztók racionalizálnak, és kevesebb bankszámlát használnak. Az viszont, hogy az elsődleges számlák száma növekszik, arra utal, hogy a korábbinál mégis többen bankolnak.
A bankkártyák száma stagnál, a hazai kibocsátású fizetési kártyák száma továbbra is 9,8 millió körül alakult. Ugyanakkor – a digitalizációs folyamatok gyorsulásával – a mobiltárcába regisztrált kártyák száma nagyon gyorsan nőt, az előző negyedév végéhez képest közel 24 százalékkal emelkedett, és szeptember végén már meghaladta az 1,1 milliót. A nagybankok közül mindegyiknél elérhető már az Apple Pay, és egyre több hitelintézet vezeti be a Google Pay szolgáltatást is, amelyet az androidos telefonokon lehet használni. A kártyás vásárlás is szárnyakat kapott. Azon kártyák száma, amelyekkel történt vásárlási tranzakció az időszak során, meghaladta a 6,6 milliót, ami több, mint 110 ezer darabbal múlja felül az eddigi maximumot.
Nagyon sok az új kártyaelfogadó hely
Mit sem ér persze a bankkártya, ha nem fogadják el a kereskedők. 2021. január 1. óta minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek kötelező az elektronikus fizetés biztosítása, de ez nem jelent kötelező bankkártya-elfogadást is, más módon - például átutalás biztosításával - is eleget tehet a kereskedő a jogszabálynak.
Ennek ellenére a kártyaelfogadás is gyors ütemben növekedett a harmadik negyedévben. A fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma több, mint 4 százalékkal bővült és megközelítette a 156 ezret, az internetes elfogadóhelyek tekintetében pedig közel 17 százalékos növekedés történt, így a számuk már majdnem elérte a 33 ezret 2021 harmadik negyedévének a végén. A fizikai kereskedői elfogadóhelyek számának növekedésével párhuzamosan az ott üzemelő POS-terminálok száma is közel 5 százalékkal emelkedett, meghaladva a 236 ezret.
A hazai kibocsátású fizetési kártyás vásárlási forgalom 2021 harmadik negyedévében megugrott a megelőző év azonos időszakához képest. Belföldön a tranzakciók darabszáma és értéke egyaránt közel 21 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A több, mint 322 millió tranzakció közel 2,5 ezer milliárd forint értékben pedig abszolút rekordot is jelent, jelentősen felülmúlva a korábbi maximumot.
Az utazási korlátozások átmeneti feloldása nyomán a határon átnyúló vásárlási forgalom is szignifikánsan bővült, ugyanakkor itt kulcsszerepe van a korábbi alacsonyabb bázisnak is. A külföldi vásárlási forgalom darabszámban 20, értékben pedig több, mint 34 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest. Ennek kapcsán kiemelkedő szerepe volt a nyári szabadságolásokhoz kötődően a külföldi utazásoknak, illetve ezzel párhuzamosan a külföldi fizikai kereskedőknél lebonyolított vásárlásoknak. Ezen a téren a növekedés a tranzakciók számában és értékében rendre 89 és 100 százalék volt.
Sokan fizetnek telefonnal vagy órával
Egyre többen fizetnek a mobiljukkal vagy az órájukkal. A hazai kibocsátású kártyákkal lebonyolított mobiltárcás vásárlási tranzakciók darabszáma és értéke is több mint 110 százalékkal nőtt egy év alatt. 2021 harmadik negyedévében az összes vásárlási tranzakció számának közel 11, értékének pedig több, mint 7 százalékát már mobillal vagy karórával rendezték.
A készpénzhasználat ugyanakkor nem csökkent. A hazai készpénzfelvételek értékében 5 százalékot meghaladó a növekedést mért az MNB a megelőző év azonos időszakához képest, bár darabszámban újabb 4 százalékos csökkenés történt. Ráadásul tovább nyílt az olló a kártyás vásárlások (2,5 ezer milliárd forint) és a készpénzfelvételek értéke között (2,2 ezer milliárd forint). Az egy készpénzfelvételre jutó érték viszont növekszik, már tartósan 90 ezer forint felett alakul.
A kártyás vásárlási tranzakciók mellett az átutalások tekintetében is szignifikáns növekedés tapasztalható. Ennek keretében a hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forint átutalások darabszáma több, mint 12, értéke pedig 16 százalékkal növekedett 2021 harmadik negyedévében 2020 azonos időszakához képest. Az átutalásokon belül is kifejezetten jól teljesítettek az azonnali fizetések, amelyeknél darabszámban közel 23, értékben pedig közel 41 százalékos a bővülés. Ennek eredményeként az összes hazai átutalás már több, mint 40 százaléka az azonnali fizetés szabályai szerint teljesült.
A másodlagos azonosítókat viszont kevesen használják, a több mint 10,5 millió számla 0,91 százalékához kapcsolódik ilyen. A magánszemélyek kétharmada a mobilszámát adja meg ilyenkor, a negyede az email-címét, a maradék pedig az adóazonosítóját, a cégek körülbelül ugyanolyan arányban használnak mobilszámot, mint e-mail címet vagy adószámot másodlagos azonosítóként. A másodlagos azonosítóval kezdeményezett forgalom továbbra is elhanyagolható, és a fizetési kérelmet is csak elvétve használják a számlatulajdonosok, utóbbiból mindössze 749 darab teljesült három hónap alatt.
Kevesebb a visszaélés, de nagy értékűek
2021 harmadik negyedévében a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma kevéssel 15 ezer felett alakult, ami 24 százalékot meghaladó csökkenés a megelőző év azonos időszakához képest. Az okozott kár értéke megközelítette az 503 millió forintot, vagyis a sikeres visszaélések aránya továbbra is elhanyagolható a forgalomhoz képest. Aggodalomra ad viszont okot, hogy a csalók olyan megtévesztésre és a pszichológiai manipulációra alapuló módszereket használnak, amelyek nagy értékű visszaélésekhez vezetnek.
Megjelentek olyan visszaélési formák is, amelyek során a csalárd módon eljáró felek hivatalos személynek – jellemzően banki alkalmazottnak – kiadva magukat veszik rá az ügyfeleket az érzékeny fizetési adatok kiadására, illetve a csalók által kezdeményezett tranzakciók jóváhagyására. Az ügyfelek több esetben még távoli hozzáférést is biztosítanak a csalók számára az eszközeikhez.