Nem volt könnyű tervezni a tavalyi évre - mondta Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) az elnöke a szövetség sajtótájékoztatóján. A pénztárak a cafetéria-változások miatt aggódtak, attól tartottak, a munkáltatói kedvezmények eltörlése után eltűnnek majd a munkáltatói befizetések. A 2018-as hozamok miatt is magyarázkodniuk kellett a kasszáknak, az ugyanis negatív lett a legtöbb pénztári alapnál.
Nem félnek a nyugdíjkötvénytől
Tavaly viszont pompásan alakultak a hozamok, az ÖPOSZ tagoknál az átlaghozam 9,24 százalékos lett, de a magas részvénykitettségű alapoké a 20 százalékot is meghaladta. A munkáltatói befizetések visszaestek, de kisebb mértékben, mint amire a pénztárak számítottak. A következő években növekvő befizetésekre számít a szektor a munkavállalók részéről, a munkáltatóknál pedig a hozzájárulások stagnálása várható. A nyugdíjkötvénytől nem tartanak a pénztárak, ez a megtakarítás vélhetően csak a nagyobb vagyonnal rendelkező, a befektetéseit diverzifikálni akaró ügyfeleknek szól majd. A Magyar Állampapír Plusz (máp+) sem volt hatással az egyéni befizetésekre.
Az egészségpénztáraknál a munkáltatói befizetések drasztikusan visszaestek 8,61 milliárd forintra, a 2018-as 17,8 milliárdról, az egyéni befizetések viszont nőttek, és megközelítették a 35 milliárd forintot. Az igénybe vett szolgáltatások szerkezete kezd átalakulni. Egyre többen veszik igénybe a gyerekekkel kapcsolatos kiadásokra vagy lakáscélú hiteltörlesztése a pénztárakat.
Az adómentesség segített
A munkáltatói adókedvezmények nem csak a befizetésekre hatnak, hanem a taglétszámra is. Amíg a munkáltatók 100 százalékos adókedvezményt kaptak egy bizonyos összeghatárig a befizetésekre, vagyis 2009-ig folyamatosan nőtt a pénztárak taglétszáma. Miután viszont a munkáltatói befizetések adózását szigorítani kezdték, csökkent a taglétszám, mintegy 300-350 ezer tag tűnt el a kasszákból, vagyis a tagság negyede. Az is kockázatot jelent, hogy egyre idősebbek a tagok. A belépők átlagéletkora 40 év körül van, amit próbálnak lejjebb tornázni.
Újdonságként bejön az idén a teljes költségmutató (TKM) a pénztáraknál is, ami összevethetővé teszi az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit a nyugdíjbiztosításokéval. Az ÖPOSZ eddig begyűjtött adatai alapján a tízéves távon számolt átlagos mutató 1,38 százalékos, a húszéves 0,93, a 30 éves pedig 0,79 százalékos. A legdrágábban működő pénztárnál is 2 százalék alatt van a tíz évre számolt átlagos TKM, húsz éves távon minden eddig adatot szolgáltató pénztárnál 1,5 százalék alatti mutatót mértek. A legolcsóbb pénztárak 0,5 százalék alatti TKM-mel működnek minden időtávon.