A kormány által tavaly elfogadott stratégia kiemelt célja a pénzügyi tudatosság fejlesztésének nemzeti alaptantervbe illesztése, a fogyasztók tudatossá tétele a pénzügyekben, többek között a hitelfelvétel, öngondoskodás terén - ismertette Hornung Ágnes. Hozzátette, újdonság, hogy a stratégia hét évre szól ugyan, ám 2 éves cselekvési tervekre bontják. Az eredményeket rendszeresen mérik, és annak alapján határozzák meg a következő lépéseket - idézi az MTI.

Elmondta, hogy a stratégia összefogás eredményeként született meg, a szaktárca koordinátori szerepet tölt be. Felállítottak egy munkacsoportot is, amely már megkezdte működését, folyamatosan fejleszti és figyelemmel kíséri a stratégiát. Elemeiről elmondta: szeretnék elérni, hogy mindenki számára elérhető legyen a bankszámla, felhívni a figyelmet a megfontolt hitelfelvételre és az öngondoskodásra, valamint a stratégia fontos része a készpénzhasználat csökkentése is.

Kapcsolódó

Az államtitkár bejelentette, hogy a Pénz7 program keretében elindítják a készpénzmentes iskola pilot projektet, amelyet a Deloitte-tal, a Mastercarddal és a Pénziránytű Alapítvánnyal együtt dolgoztak ki.

Az üzleti életben is gond az ismeretek hiánya

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára elmondta, idén 1200 iskola vállalta, hogy részt vesz a programban, ami több mint 200 ezer diákot érint, mintegy 350 tanár működik közre, és több mint 450 külső támogató segíti a diákokat abban, hogy eligazodjanak a pénzügyi világban, megismerkedhessenek olyan jelenségekkel, mint például a bitcoin-láz. A nemzeti alaptantervben fokozottan fogják megjeleníteni a pénzügyi világ eseményeit - mondta az államtitkár.

Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, a pénzügyi és vállalkozói héten arra is szeretnék felkészíteni a diákokat, hogy az iskola befejezése után világosan lássák, nemcsak bérből és fizetésből lehet élni, hanem - nagyobb kockázattal és nagyobb eredménnyel - vállalkozásból is. Ha azonban az ehhez szükséges speciális tudás nincs meg, az a vállalkozás bukásához vezethet.

Ezzel kapcsolatban ismertette, hogy 2016-ban 118 ezer új vállalkozás jött létre, 110 ezer szűnt meg, és 50 ezer ment csődbe. A bukás oka a legtöbb esetben a pénzügyi ismeretek hiánya volt, 30 százalékban a jogi ismeretek hiánya, a másik két okban a piaci és a vezetési ismeretek hiányát jelölte meg. Hangsúlyozta, csak a vállalkozások 10-15 százaléka megy csődbe elkerülhetetlen külső tényezők miatt, 85 százalék saját tudásának, felkészültségének hiányosságai miatt jut erre a sorsra.

Sikeres kezdeményezések

A Pénz7-et a 2017/2018-as tanévben már negyedszer rendezik meg, középpontjában a "hitelekről okosan", valamint az "üzleti ötlet és együttműködés" témák állnak. A program iskolai eseményei március 5. és 9. között zajlanak. A diákok együttműködést és felelős problémamegoldást is tanulhatnak, akár önkéntes szakemberek segítségével is.

Az idei év újdonsága, hogy az élményalapú ismeretszerzést digitális megoldások is támogatják. Ennek jegyében a középiskolás diákok számára több, a hitelfelvétel témaköréhez kapcsolódó animációs film és e-learning tananyag is készült. A pedagógusok felkészülését a hagyományos tanári útmutatók és óratervek mellett webináriumok (webes szakmai előadások) és ugyancsak e-learning tananyag segíti.

Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, 2015 óta megkétszereződött a programsorozat résztvevőinek száma. Az alapítvány tankönyveiből 120 ezer - 60 ezer általános és 60 ezer középiskolás - diák tanul. A Pénz7 eseményeit 2015 óta az European Money Week páneurópai rendezvénysorozat keretében rendezik meg. A Pénz7 program idén is kapcsolódik a Global Money Week eseménysorozathoz, amelyet márciusban 130 országban rendeznek meg.

A Pénz7 projektgazdája az Emmi, szakmai partnerei az NGM, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország Alapítvány.