A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban közzétett adatai szerint a magyar háztartások pénzügyi vagyona új csúcsra rúgott a tavaly év végi 96 400 milliárd forinttal. Sokan elsőre arra következtetnek ebből az adatból, hogy milyen jól élnek a magyarok, pedig erről szó sincs.

„Hiába a rekordra ugró társadalmi pénzügyi vagyonméret, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Soha nem volt ilyen dinamikájú vagyonosodás a legfelső 1 százalékban. Míg a felső 10 százalék a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, addig a legfelső 1 százalék egyenesen a harmadát.

Ezen a kétpólusosságon az infláció csak további hasadékot ejtett az alsó 9 tized kárára. Megugrott a privátbanki vagyon mérete és dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is ebben a rétegben.

Balkáni hagyományok a vagyonnövekedésben

Az öröklés útján vagyonos családok, illetve a tech és pénzügyi milliárdosok által dominált nyugati országokkal ellentétben Közép- és Kelet-Európa milliárdosai elsősorban olyan tradicionálisabb szektorokból szerzeték meg a vagyonukat, mint például a mezőgazdaság, kereskedelem vagy az energetika.

A Forbes által összegyűjtött ötven leggazdagabb magyar összvagyona 6 935 milliárd forint volt 2023 végén. A top 10-es lista a következő:

  1. Mészáros Lőrinc és családja: 591,3 milliárd forint
  2. Csányi Sándor: 573,7 milliárd forint
  3. Felcsuti Zsolt: 442,9 milliárd forint
  4. Veres Tibor: 438,2 milliárd forint
  5. Gattyán György: 424,8 milliárd forint
  6. Szíjj László: 281,3 milliárd forint
  7. Jellinek Dániel: 249,5 milliárd forint
  8. Demján Sándorné és családja: 225,6 milliárd forint
  9. Széles Gábor: 206,8 milliárd forint
  10. Garancsi István: 197,3 milliárd forint

A 10 leggazdagabb magyar vagyona összesítve egyébként 3 631,4 milliárd forintot tesz ki, ami a hazai teljes társadalmi vagyonnak a 3,8 százaléka. Az 50-es toplista vagyona 7,2 százalék.

Még érdekesebb adatok mutatkoznak akkor, ha a legvagyonosabbak adatait viszonyítjuk a teljes hazai társadalmi vagyonhoz. A Blochamps Capital lapunknak megküldött statisztikájából kiderül: 2000 és 2010 között lényegében nem volt változás az arányokban, ekkoriban

  • a felső 1 százalék vagyona nagyjából 25 százalékot tett ki,
  • míg a legfelső 10 százalék a társadalmi vagyon 59-60 százalékát birtokolta.

2010 után azonban elindult egy növekedés mindkét vagyoni szegmensben.

A cég adatai szerint 2010-ről 2021-re, azaz 11 év alatt körülbelül 8 százalékponttal nőtt a felső 10 százalék vagyoni hányada. A leggazdagabb 1 százalék esetén egy kisebb mértékű növekedés ment végbe, egy évtized alatt 6 százalékkal emelkedett a vagyoni részesedésük.

A Blochamps Capital Economxhoz eljutattott kutatásából az is kiderül, hogy bár a legfelső 1 százalék esetén hasonló arányok mutatkoznak a régióban, a top 10 százalékos szegmensben a magyar arányok inkább közelítenek az oroszhoz, mint például az osztrákhoz vagy a lengyelhez.

Bár ők sincsenek sokkal lemaradva: a 2021-es adat szerint Ausztriában 61,85 százalékos a részesedés, ami csak 5,41 százalékkal kisebb a mienknél, hasonló a lengyelországi helyzet is. Csehországban, Romániában, Szlovéniában, Horvátország és Szlovákiában azonban 60 százalék alatt van ez az arány.

Több pénz van a bankszámlán, mint amennyit a lakás ér

A háztartások többségénél a nem pénzügyi eszközök teszik ki a vagyon nagyobb részét. Az alacsonyabb vagyoni rétegekben a pénzügyi eszközök (például a bankszámlán tartott pénz) értéke átlagosan a fele, a magasabb vagyoni tizedekben átlagosan a harmada a nem pénzügyi eszközökének – derült ki a jegybank vagyonfelméréséből.

Vezessük le ezt egy egyszerű példával: ha a magánszemélynek a tulajdonában csak egy 50 millió forintos lakás van, akkor átlagosan 25 millió forintnyi likvid pénzeszköz áll a rendelkezésére, a magasabb felső rétegekben egyre inkább nő a pénzeszközök aránya és csökken a nem pénzügyi eszközöké.

A legfelső vagyoni tizedben már egyértelmű túlsúlyban vannak a pénzügyi eszközök, itt ezek teszik ki az eszközöknek az 55-59 százalékát.

Az alsóbb vagyoni rétegekben a pénzügyi eszközök között a készpénz, a betét és az egyéb követelések a leggyakoribbak. Minél feljebb megyünk, annál nagyobb arányban és értékben jelennek meg különféle értékpapírok, tulajdonosi részesedések és biztosítási befektetések a vagyontárgyak között.

A jegybank felmérése szerint 2020-ban a legdrágább magyarországi ingatlan értéke 500 millió forint, míg a legértékesebb autó 33 millió forint volt.További „legekről” is olvashat korábbi cikkünkben.

A kibervédelem és a szabályozás fontos a piacon

A rugalmas és testre szabott megoldások mellett a szigorú szabályozások és kiberbiztonság iránti igény is kiemelt fontosságú lesz idén a privátbanki szektorban.

„Az elmúlt évek tapasztalatai arra ösztönzik idén a wealth management szakembereket, hogy rugalmasak és innovatívak legyenek az ügyfélközpontú szolgáltatások nyújtása terén, figyelembe véve az ügyfelek változó igényeit és a technológia folyamatos fejlődését” – véli a Blochamps Capital ügyvezetője.

A szektor előtt álló kihívások és lehetőségek világosan mutatják, hogy a versenyelőnyt a személyre szabott és digitálisan fejlett szolgáltatások, valamint a megfelelően képzett privátbankárokjelentik majd.

A wealth management területén a fenntarthatóság és az ügyfélközpontú megoldások markáns szerepet játszanak. A biztonság és adatvédelem továbbra kritikus fontosságú tényező marad. A szektor folyamatosan alkalmazkodik az ügyfelek igényeihez és a változó környezethez, ez a rugalmassági, agilitási és innovációs készség fogja meghatározni a jövőbeli fejlődést.