Idén és jövőre is rendkívül tempós növekedésre van kilátás a hazai gazdaságban. A Pénzügykutató Zrt. a legtöbb, köztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb becslését is meghaladó ütemű növekedést vár, ami idén 4,7, az áthúzódó hatások miatt jövőre is közel 4 százalékos bővüléssel számol legújabb előrejelzésében.

A viszonylag magas dinamika fenntartását segíti, hogy a világgazdaságból érkező kedvezőtlen hatásokat ellentételezik a beérkező uniós támogatások, valamint a magyar kormány és a jegybank növekedésélénkítő intézkedései, amelyek azonban közelítenek a korlátaikhoz.

Kapcsolódó

A beruházási dinamika még megközelítheti a tavalyi rekordszintet, és ebben az uniós finanszírozású projektek mellett már szerepet kapnak a vállalatok és háztartások magánberuházásai, amelyeket az alacsony, sok esetben negatív reálkamatú hiteleken túl a kormányzati kedvezmények is segítik. Várhegyi Éva, a Pénzügykutató szakértője újságíróknak elmondta, a negatív reálkamatokat látva szinte visszafogottnak tűnik a vállalatok fejlesztési kedve. Idén az első félévben 600 milliárd forinttal nőtt meg a hitelállomány, ez csekély növekedés az előző évhez képest, pedig a fejleszteni vágyó vállalatoknak most érdemes kihasználni a vonzó feltételeket.

Rövidtávon lényegében az összes főbb gazdasági mutató pozitív képest fest, élénk marad a bérnövekedés, a cégek és a lakosság is tud költeni és beruházni, fegyelmezett marad a költségvetés, az uniós elvárásoknak megfelelően.

Hosszabb távon már komolyabb problémák mutatkoznak, ezek leginkább a munkaerőpiacon jelentkeznek. A kapacitáshiánynak a Pénzügykutató szerint nem látszanak jelenleg az érdemi megoldásai, ezeken a kérdéseken pont a legtöbb nehézséggel küzdő állami szolgáltató szektorok mint az egészségügy, vagy az oktatás tudnának segíteni, azonban itt is csak hosszútávon lesz lehetőség a beavatkozásra.

Aggasztó hitvita

Nagy probléma a jövőre nézve a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB közötti, élesedni látszó vita. Nem rég Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György MNB-elnök szokatlanul hangos, nyilvános nézeteltérésbe keveredtek, ami alapvető gazdaságfilozófiai viszályokra utal. Míg a PM látszólag fékezne és spórolna - Várhegyi szerint amúgy megkésve -, az MNB számára látványosan nincs megállás, a héten kiadott iránymutatás alapján változatlanul az élénkítést, a pénzbőség minden áron való fenntartását lehet várni a monetáris tanácstól.

Olyan szembemenő gazdaságpolitikai irányzatok alakulhatnak ki a következő években, amelyek akár komolyabb zavarokat is okozhatnak.

Ebbe a kérdéskörbe tartozik a változatlanul történelmi rekordja környékén lebegő forintárfolyam. Az MNB látványosan elhatárolódott attól, hogy állást foglaljon a forintot illetően, csak szokásos iránymutatását ismételte meg, miszerint nincs árfolyamcélja.

Kérdésünkre Várhegyi is megerősítette, hogy az éven belüli 4 százalék körüli forintgyengülés még önmagában nem tragikus, különösen azért, mert lassú gyengülés, a baj mindig akkor következik be, ha hirtelen és jelentősen mozdul el az árfolyam.

Mivel az MNB-t látszólag nem aggasztja a forintárfolyam hatása az egyetlen horgonyának számító inflációs ráta alkulására, Várhegyi szerint lényegében "táncra hívja" kommunikációjával a spekulatív befektetőket, így továbbra is érdemes lesz a forint gyengülésére játszani.

Petschnig-Mária Zita elmondta, 2010 óta folyamatosnak tekinthető a forint trendszerű gyengülése, amit nagy mértékben a jegybank politikája idéz elő. A közgazdász szerint sincs azonban semmilyen fundamentális oka, ami miatt romlania kéne a magyar fizetőeszköz vásárlóerejének, ismerve a makrogazdasági adatokat.