A magyar diákok a mostani PISA-felmérésen 4-6 ponttal jobban teljesítettek, ez azonban hibahatáron belüli érték, így a teljesítményekben látszó enyhe javulás még mindig OECD-átlag alatti szinteket jelentenek mind a 15 tudásterületen, és meglehetősen gyengének számít nemzetközi összehasonlításban.

A Programme for International Student Assessment (nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja - PISA) tesztekkel az OECD három nagy tudásterületet mér fel háromévente. A legutóbbi, 2018-as felmérésben 79 ország vett részt, ezekben vizsgálták a 15 évesek matematikai, természettudományos és olvasási kompetenciáit - jellemzően olyan elgondolkodtató, önálló megoldást igénylő, életközeli feladatokon keresztül, melyekre a kritikák szerint a magyar iskolák amúgy sem készítenek fel igazán.

Kapcsolódó

Radó Péter oktatáskutató az eredményeket a Facebookon a következőképp kommentálta:

úgy tűnik a nagy teljesítményzuhanás megállt, a közoktatás teljesítménye stabilizálódni látszik egy a 2003-asnál jóval alacsonyabb színvonalon. Ez a rendszer ennyit tud.

Az Index.hu szerint 2009 óta mindhárom területen romlás látszik: olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában 9 pontos a visszaesés az elmúlt tíz évben. Emelkedett a nagyon gyenge teszteket írók aránya is: olvasásban 8, természettudományokban 9 százalékkal többen vannak azok, akik legfeljebb a kettes szintre jutottak el a PISA hatos rendszerében.

Olvasásból a holtversenyes 30., matematikából a 33., természettudományos területen a 32. legmagasabb értéket érték el a magyar tanulók a 79 vizsgált ország, országrész között.

A 2009-es csúcsponthoz képest a legutóbbi, 2015-ös mérésen történelmi mélypontot ért el a magyar tanulók teljesítménye, minden területen mélyen az OECD-országok átlaga alá kerültünk. Most az Index szerint olvasásban sikerült a legtöbbet javítani, ezzel azonban még messze nem sikerült visszahozni azt, amit az elmúlt tíz évben elvesztettünk: a 2009-es eredményeknél még mindig körülbelül húsz ponttal vagyunk lejjebb.

A magyar oktatás a negatív példa

Az OECD jelentése az Index szerint kiemeli, hogy

a mai iskoláik minősége holnap a gazdaságuk erősségét fogja táplálni,

utalva arra, hogy fontos a teljesítmény és az egyenlőség együttes növelése az oktatási rendszerekben. Az OECD szerint erre - a felmérések alapján úgy tűnik - leginkább a kelet-ázsiai és az észak-európai oktatási rendszerek képesek.

Az OECD viszont Magyarországot már a PISA-jelentés bevezetőjében kiemeli a negatív példák között, jelezve, hogy egy kifejezetten egyenlőtlen oktatási rendszerről van szó, ahol az iskola nem nagyon képes megadni az esélyt azoknak a gyerekeknek, akik otthonról nem hoznak nagy kulturális tőkét - írja az Index.

Az OECD jelentésében a következőt is megjegyzi:

csalódást keltő, hogy sok országban a tanuló iskolája vagy irányítószáma marad a teljesítménye legerősebb előrejelzője. Argentínában, Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Peruban, Szlovákiában és az Egyesült Arab Emírségekben egy hátrányos helyzetű tanulónak csak nyolcadannyi esélye van az előnyösebb helyzetűeknél arra, hogy ugyanabba az iskolába járjon, mint a jól teljesítők.

Világszinten sem túl pozitív a kép

Az OECD szerint a 79 vizsgált ország közül csak hétben lettek szignifikánsan jobbak ebben a nem egész két évtizedben az alapkompetenciák. A mostani jelentés szerint kifejezetten aggasztó a helyzet az olvasási képességekben: ha nemcsak az alapmegértésről van szó, hanem arról is, hogy a tanulók képesek-e az olvasmányukból tudást építeni, kritikusan gondolkodni és a szövegből megalapozott ítéleteket alkotni, nem túl jó a helyzet.

A tesztek azt mutatják, hogy az OECD-országokban átlagosan csak minden tizedik 15 éves tudja megkülönböztetni a tényeket a véleményektől implicit információk alapján.

Kína az élen, Magyarország átlag alatt

Olvasás-szövegértésben a Kína négy kelet-kínai fejlett városi régiója (Peking, Sanghaj, Csiangszu és Csöcsiang), Szingapúr és a szintén Kínához tartozó Makaó illetve Hongkong áll az élen a PISA 2018-as listáján. A top 10-ben szerepel még Észtország, Kanada, Finnország, Írország, Dél-Korea és Lengyelország,  átlagteljesítménye 512-555 pont. Magyarország 476 pontot ért el ebben a kategóriában, ami jelentősen elmarad a 487 pontos mérési átlagtól a szövegértésben.

A matematikában az OECD-átlag 489 pont volt. Ebben a kategóriában szintén a kínai régiók, Szingapúr és Makaó szerepel az első három helyen. A top 10-ben még Hongkong, Tajvan, Japán, Dél-Korea, Észtország, Lengyelország és Hollandia szerepel. Magyarország 481 pontot ért el, amivel szintén a 489-es OECD-átlag alatt van.

A természettudomány éllovasai szintén a kínai régiók és Szingapúr, valamint Makaó. A top 10-ben itt megtaláljuk Észtországot (530), Japánt (529), Finnországot (522), Dél-Korea (519), Kanada (518) , Hongkong (517) és Tajvan (516). A magyar diákok ebben a kategóriában 481 pontot értek el, elmaradva a 489-es átlagtól.

Sajátos értelmezés a szaktárcától

Bár a magyar diákok teljesítménye elmarad az OECD átlagától, ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) mégis sikerült a következőképp értelmeznie a jelentéshez kiadott közleményében:

A magyar tanulók a 2015-ös eredményekhez képest jobban teljesítenek - derül ki a PISA-felmérésből. A magyar diákok eredményei mindhárom mérési területen - a szövegértésben, matematikában, természettudományban - javultak. Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát.

Az OECD - mint ahogy fentebb említettük - már a bevezetőjében kiemeli, hogy a magyar oktatási rendszer egyenlőtlen és fajsúlyos szerepet játszik egy gyerek családi háttere a teljesítményében, illetve a minőségi oktatáshoz való hozzáférésben. Ehhez képest a szaktárca a közleményében azt írja:

szintén pozitív, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás és a magyar tanulók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével.

Ezért kellett az államosítás

A minisztérium közleményében ugyanakkor elismeri, hogy "a családi háttérnek Magyarországon valamennyi mérés szerint átlag feletti szerepe van a tanulók teljesítményére, a 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1 százalékát ez magyarázza". Ezt a tárca "egyértelmű javulásként" értelmezi, miután ez az arány 2015-ben 21,6 százalékot mutatott. Ez az arány azonban az OECD átlagában is csökkenést mutat: a mutató a 2015-ös 12,9 százalékról 11,9 százalékra mérséklődött.

Emellett azt is megjegyzi a minisztérium, hogy "abban minden oktatási szakember egyetért, hogy a magyar iskolarendszer hátránykompenzációs képességét erősíteni kell. A minisztérium az erre való törekvés igazolását az államosításban látja: a tárca szerint azért került sor 2013-ban az iskolák állami fenntartásba vételére, hogy ne legyen az, hogy a gazdag településeken jobb, a szegény településeken pedig rosszabb iskolák működnek. Az Emmi továbbá hozzáteszi azt is, hogy emellett "számos a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő intézkedés segítette a családok szociális biztonságának és ezzel a családi háttér javítását", amelynek ugyan a 2012-es és 2015-ös PISA-mérésekkor "még alig lehetett hatása", de az Emmi szerint "a javuló eredmények ugyanakkor igazolják a kormány ezen intézkedését."

Ott vannak

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a szaktárca által kiadott közlemény szerint úgy látja, hogy "a javuló tendenciák mögött ott vannak a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusok, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések."

Az államtitkár ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy a kormány jövőre 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra 2010-hez képest, 355 milliárddal többet pedagógus bérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre és folyamatosak az iskolafejlesztések.