A rendszeresen publikáló és nyilatkozó energetikai szakértővel az utóbbi hónapokban is kevés dologban értettünk egyet, ha a szemünk előtt zajló eseményekből kellett következtetéseket levonni, mivel Pletser Tamás, az Erste Bank olaj és gázipari elemzője szerint az energiaárrobbanásnak az erőltetett zöldpolitika és a megújuló energiás beruházások is az okozói, illetve úgy látja, hogy a németeknek nem kellene éppen most bezárniuk a szén-, és atomerőműveiket, mi pedig ennek az ellenkezőjét gondoljuk.

De az oroszok ukrajnai háborúja miatt elrendelhető európai olaj- és gázszankciók kapcsán mi is, ő is nagyon hasonló eredményre jutottunk.

Az orosz olaj kérdésével kezdtük, azzal, hogy tisztáztuk, mi is az aktuális álláspont az Európai Unióban. De azt is érdemesnek tűnt idevenni, hogy a leválás és szankcionálás oka valóban csak Putyin ukrajnai háborúja - vagy ennél azért többről van-e szó.

Az orosz olajtermelés specifikuma, hogy jellemzően régi, öreg, nyugat-szibériai olajmezőkből termelik, és bár ebből az irányból van elmozdulás, e mezőkön egye mélyebbről kell az olajat felszínre hozni - magyarázta Pletser Tamás. Ennek az a technológiai következménye, hogy ha az eladhatatlan készletek miatt vissza kell fogni, vagy le kell állítani a kitermelést, az olaj ugyan a földben marad, de a termelés majdani újbóli felfuttatása komoly akadályokba ütközhet. 

Ha az európai kikötőkbe nem érkeznek vagy rakodhatnak ki orosz olajtankerek, ha a kínaiak nem merik nyíltan vásárolni az orosz olajat (a háborús szankciók és az Egyesül Államok miatt), ha a Total Energy, az ExxonMobil és a BP ki is vonul Oroszországból, és otthagyja az orosz olajipart, akkor  - merül fel a kérdés: - mennyire és miért erős érv az, hogy Szlovákia és Magyarország hadd mentesüljön az unió orosz olajembargója alól legalább egy ideig?

Pletser Tamás szerint az uniós vita leginkább a körül a kérdéskör körül kristályosodott ki, hogy a vezetékes olajra is vonatkozzon-e a szankció vagy sem. Ezt ugyanis sokkal nehezebb kiváltani, pótolni vagy más forrásokon keresztül helyettesíteni, mint a tankerrel érkezőket - magyarázta az elemző.

Az oroszoknak van-e visszaút? - tettem fel a kérdést. Pletser Tamás szerint van, de csak akkor, ha az orosz politika megváltozik.

Valahol ez egy nagy tragédia, mert van egy nagy piac - Európa, és van egy nagy termelő - Oroszország, köztük létező infrastruktúra gázban is, olajban is. E tragédiából mindkét oldal vesztesen jön ki, de nagy különbség, hogy Oroszország szegény ország, és nem hitelképes, míg az Európai Unió gazdag, és hitelképes, így a mi alkalmazkodási képességünk sokkal jobb, mint az oroszoké.

- fogalmazott az Erste szektorelemzője, aki szerint ötéves távlatban (vagyis ha a jelenlegi, nem éppen ideális gazdasági-kereskedelmi helyzet fennmarad) ezért többet az oroszok veszthetnek.

Az olaj után a földgáz kérdésére tértünk át, elsőként arra, hogy mennyiben más a földgáz helyzete mint az olajé? "A legfőbb különbség az, hogy a gázban a kölcsönös függés sokkal erősebb, mint az olajban. Európa példának okáért nem képes egy lépésben, gyorsan leválni a 40 százalékos orosz gázimportjáról" - mondta Pletser Tamás.

A beszélgetés további részében az is előkerült, hogy a földgázról való európai leválás nem a háború következménye, de az gondot okozna az oroszok elleni szankciók nélkül is, hogy a szénkivonási menetrendek rögzítése után, a tervezettnél sokkal hamarabb és sokkal dinamikusabban indult el a gázkivonási forgatókönyvek megírása. Mennyire a németek bűne ez? Valóban lett volna lehetőség korábban is az amerikaiak nagyobb arányú bevonására - éppen az Északi Áramlat gázvezetékek ellenében?

Milyen megoldást kínál az energetikai technológia és várható-e, hogy a zöldhidrogén pontot tegyen mindezen kérdések végére – Ezt is megkérdeztük a podcastvendégünktől, de a válaszokhoz el kell indítania a fenti videót!