Felfalusi Péter: Baromi jó volt elsőnek lenni ezen a piacon

Sok hullámot vert a fordulat 2016-ban, amikor kiderült, hogy több évnyi vonakodás után az osztrák Erste Bank eladja nemteljesítő hiteleit. Ekkorra a devizahitelek kérdésben megszületett a döntés a forintosításról, a piacfelügyelet pedig folyamatosan abba az irányba nyomta a bankszektort, hogy ne a mérlegükben lévő rossz hitelekkel foglalkozzanak, hanem hitelezzenek, lévén ez kell a gazdasági növekedéshez.

Nem sokkal korábban Jelasity Radovan, az Erste Bank vezetője és a Magyar Bankszövetség elnöke volt a Napi.hu vendége, ott már belementünk az eladói oldal megfontolásaiba. Most ennek, a magyar bankrendszer alakulásában kulcsfontosságú események a másik oldalát is kielemeztük Felfalusi Péterrel, az Intrum követeléskezelő vezetőjével a Napi.hu podcast csatornáján.

Mint elmondta, ez az ügylet kimagasló jelentőségű volt, addig az Intrum nem ezzel a fedezett hitelkörrel, hanem az ismertebb, például lejárt telefonszámlákat és egyéb közüzemi tartozásokat tartalmazó követelésekkel fogalakozott.

Lesz a szektorból szolgáltató?

Felfalusi néhány éve arról nyilatkozott, hogy meg kell változtatni a követeléskezelő szektor megítélését, el kell lépni az agresszív kilakoltatások képzetétől egy szoláltató irányba. Ez látszólag a vállalati szektorban aránylag sikeresen közvetített üzenet, de azt ő se tudta vitatni, hogy egy gondban lévő lakossági ügyfélnek nem lesz a napjának a fénypontja, amikor épp az Intrum hívogatja, mert nem fizeti be a számláit.

Ugyanakkor több olyan esetről is beszélgettünk, amikor az ügyfél épp amiatt járt jól, mert a követeléskezelő megtalált és el is tudott intézni egy esetleges hibát, amit a szolgáltató vétett.

Minden bizonytalan

A jövőre nézve a kilátások nagyon bizonytalanok. Jó eséllyel recesszió lesz Európában és a világgazdaságban is. A Magyar Nemzeti Bank még arra biztatott mindenkit aki megteheti, hogy lépjen ki a hitelmoratóriumból, mivel ezzel csak gyülemlenek a terhei.

Azóta már annak jelent meg a kockázata, hogy a munkájuk elvesztése miatt nem tudják majd sokan törleszteni hiteleiket. Az olyan körülmények miatt, mint a soha nem látott aszály, a kormány egyenesen kiterjesztette az agráriumra is a moratórium lehetőségét.

Felfalusi szerint sem derűs a kép, annyi vigasz lehet, hogy 8-9 százalékos magasságba jut az npl ráta, a korábbi válságok kétszámjegyű csapási talán elkerülhetők.

Évtizedes elköteleződés

Az Erste ügylet azért is számított korszakosnak a magyar piacon, mert a fedezetes, ingatlanhitelekkel az Intrum és versenytársai is hosszútávú elköteleződést vállaltak. Egy 20 éves futamidejű jelzáloghitelnél ha követeléskezelőhöz is kerül a szerződés, ott is ugyanaz az alapvetés: a cég pénzt akar keresni, nem ingatlanokat gyűjteni.

Ehhez kell az emberi infrastruktúra, a tárgyalók és a kapacitás, hogy a már eleve bajos szerződéseket újra lehessen szabni. Jelasity Radován szerint egy ilyen váltás jobban motiválja az ügyfeleket is, egy más cég más ajánlatára nyitottabbak.

Ebből adódik az elsőre kontraintuitív következtetés is:

Mint azt Felfalusi is kifejti, az Intrum esetében is sokkal jobb forgatókönyv, hogy nincs válság, mivel ilyenkor az ügyfelek fizetnek. Fizetnek, mert meg tudják oldani, azonban ha elveszítik a munkájukat és a megélhetésüket, akkor a követeléskelőnek is megszűnik az adott szerződésen a bevételi forrása.

Remélni lehet, hogy nem ismétlődik meg mindaz, ami a 2008-as válság után okozott rendszerszintű és éveken át elhúzódó problémákat a teljes vállalati szektornak, ahogy a devizahitelezést megsínylő háztartásoknak is. 
Aggasztó jelek ezzel együtt bőséggel vannak.