Várkonyi Gábor: senki ne gondolja, hogy az elektromos autózás majd olcsóbb lesz a benzinesnél

Amikor a Renault az egész vállalatcsoport kapitulációs összegének harmadát, mintegy 3 milliárd eurót kénytelen Oroszországban hagyni, vagy amikor zöld rendszámot kaphat egy 30 milliós új BMW (530e Xdrive), pedig épp csak 50-60 km-t képes elketyegni villanymotorral, akkor mindenféle kockázat nélkül állítható, hogy az autóipar őrült nagy bajban van. Mindenre nincs válaszunk, de a Napi.hu videós podcastjában Várkonyi Gábor autóipari szakértő minden fontos kérdésre válaszolt.

Nincsen olyan szegmense az eddig általunk ismert autóiparnak, amely jelenleg ne lenne megkérdőjelezve -  ezzel a felütéssel indul a beszélgetés az autóipari szakember részéről, aki úgy látja, hogy a jövő technológiai optimizmusába vetett hit egy-egy szeletéről már mostanra kiderült, hogy nem az elképzeltek szerint alakul majd.

Elon Musk Teslája vagy maga az elektromos hajtás jelenti a cassus belli-t? - kérdeztem. Várkonyi Gábor szerint makacsul tartja magát az az elgondolás, hogy az elektromos autó alapjaiban változtatja meg az autóipar gazdasági szerepét. Szerinte csupán egy hangsúlyeltolódás következik be, de mindez alapjaiban nem változtatja meg az eddigi struktúrát.

Az iparági szerkezetátalakításnál fontosabb cél az, hogy a világot a kipufogógázoktól nagy részben - vagy egészben -  meg kell szabadítani? Ha ez az ok, akkor az autógyártók elektromos autókra átállítása az okozat? 

Öreg autók: szevasztok!

Várkonyi Gábornak elárulta, hogy ezzel kapcsolatban heves vitái vannak, mert úgy számol, hogy ha a klímavédelem volna az elsődleges cél, akkor a 15-16 éves átlagos életkorú autóparkot kellene drasztikusan megfiatalítani. Szerinte az elhanyagolt állapotú járműveket kellene nagyos szigorúan kiszorítani a forgalomból, amivel több károsanyag-kibocsátás megtakarítást lehetne elérni, mint az elektromos autóktól várt klímavédelemmel.

Európában gyakorlatilag azt látjuk, hogy a teljesen elektromos autók, a plug-in hibridek és a sima hibridek piaca hihetetlen sebességgel nő, a benzines, de különösen a dízel autóké pedig zuhanóban van. Számokban kifejezve:  az úgynevezett „környezetbarát autók” piaca 2021-ben 4,3 milliósra hízott, ami 61 százalékos növekedést jelent, ugyanakkor a hagyományos meghajtásúaké 6 milliós szintre zuhant, ami 24 százalékos mínuszt jelent. Ha így folytatódik, akkor az újautó-piacon jön a billenés: több elektromos, hibrid, illetve plug-in hibrid autót adhatnak el, mint mást. Nem nagy merészség azt előre vetíteni, hogy ha így megy tovább, akkor akár 10 éven belül is túlsúlyba kerülhetnek az e-autók a kontinensen. Feltéve, hogy nem használjuk tovább az autóinkat a jelenlegi 5-7 évnél.

Magyarországon tavaly az elektromos autók piaca tudott csak nőni, amely részben visszavezethető a fizetőképes kereslet hiányára, de a kormányzati ösztönzőkre is. A számok azt is mutatják, hogy ezzel együtt sem állunk túl jól: 1,84 százalékos a lakosságra vetített új autó eladási arány. Németh Balázs, a Porsche Hungaria ügyvezetője a napokban azt nyilatkozta, hogy az elektromos autók piaca nem növekszik látványosan - részben azért mert hiány van, részben azért, mert Európa az óriási felvevőpiac. 

Nem mindenkinek lesz elérhető?

Egyáltalán: Ki vesz majd autót? - hangzott a következő kérdés. Várkonyi Gábor szerint ez alapvetően nem fog megváltozni, de ez azért van, mert a piacot a flottafogyasztás, a cégautós privilegizációs mechanizmus még nem rendült meg.

A nagy kérdés az, hogy mi válik elsődlegessé - mert Európa nyugati felében egye inkább az, hogy elektromos autóra álljon át a felhasználó, és az autók kihasználtsága drasztikusan növekedhessen. Azt azonban nem látni, hogy Magyarországon elsődleges cél-e, hogy a sokkal drágább, sokkal inkább infrastruktúrafüggő technológia legyen a meghatározó - vagy valami más?

Azt, hogy a BMW i3 mi mindenre jó példa, és mire érdemes használni, miért előzte meg a korát, és élte túl a saját maga számára kijelölt időszakot, megtudható a podcast elindítását követően.