Az idei év utolsó negyedévére a gazdasági növekedés reálértéken elérheti a 4 százalékot: negyedévenként átlagosan 1 százalékos ütemű lesz a növekedés. Eközben a bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százalékkal növekedhet – derül ki az MBH Elemzési Centrum friss makrogazdasági prognózisából. A gazdaság pályáját a lassan javuló külpiaci környezet is segíti, ugyanakkor továbbra is erős inflációs nyomás jellemzi a gazdaságot.

Az MBH elemzői szerint az előrejelzések azért kedvezőbbek a tavalyinál, mert a fogyasztás várható növekedése miatt élénkül a belső kereslet. A beruházások és ipari termelés terén évtizedes negatív rekordok dőltek meg 2024-ben. Idén stabilizálódásra számítanak a Demján Sándor-program miatt, amelyen keresztül több mint 1 400 milliárd forint forrás juthat a gazdaságba kedvezményes beruházási hitel-, lízing- és tőkeprogramok, valamint részben vissza nem térítendő támogatások formájában.

Kapcsolódó

A 2025-ös évre vonatkozó prognosztizációt plusz 4 százalékra emelték, amit a reálbérek és az állampapírok utáni kifizetések miatt emelkedő belső kereslet indokolt.

„Az éves GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzésünket azonban 2,6 százalékra módosítottuk a csak lassan javuló külpiaci konjunktúra és a nagy járműipari beruházások lassabb felpörgése miatt”

– mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a pénzintézet sajtótájékoztatóján.

Kiemelte: az Ukrajnában zajló háború belátható időn belüli lezárása hosszú távon az energiaárak csökkenésén és a befektetői hangulat javulásán keresztül stabilizálhatja a forintárfolyamot, ami a gazdasági növekedésre pozitívan is hathat.

Több lehet a bérnövekedés, mint az infláció?

A munkaerőpiacon 2024 júliusáig a foglalkoztatottak száma folyamatos növekedést mutatott, azonban augusztustól fokozatosan csökkenni kezdett. A munkanélküliségi ráta az őszi hónapokban elérte a 4,5 százalékot, majd decemberre 4,3 százalékra mérséklődött. A következő hónapokban a szokásos szezonális hatások és a közelmúltbeli kedvezőtlen gazdasági környezet következtében a munkanélküliségi ráta további néhány tized százalékponttal emelkedhet.

2025 végére ugyanakkor az előrejelzések szerint az átlagos munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon stabilizálódik, ez mindössze 1 százalékpontos csökkenést jelent a tavalyi 4,4 százalékhoz képest.

„A bérdinamika várhatóan továbbra is meghaladja az inflációt, ami a háztartások rendelkezésére álló elkölthető jövedelem növekedését eredményezheti” – mondta Árokszállási Zoltán.

Erősödő áremelkedés

Tavaly Magyarországon az árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, az infláció szeptemberben érte el legkedvezőbb szintjét, amikor visszaesett a 3 százalékos célértékre. Ezt követően, a negyedik negyedévben, az infláció fokozatos emelkedését tapasztalhattuk, amelyet részben a bázishatások, részben a forint gyengülése magyaráz. Decemberben 4,6, majd idén januárban, a várakozásokat felülmúlva, 5,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest.

„Az infláció egész biztos magasabb lesz, mint ahogy a kormány várja”

– hangsúlyozta Árokszállási.

A hitelintézet elemzői szerint az élelmiszerárak vártnál nagyobb emelkedése mellett különösen nagy meglepetést okozott a szolgáltatások árának változása. Az infláció szerkezete egyelőre kedvezőtlen képet mutat, mellyel összefüggésben a szakértők az év folyamán az MNB inflációs célsávja feletti emelkedésre számítanak.

„A januári inflációs adatok hatására a 2025-re vonatkozó inflációs várakozásunkat 4,1 százalékról 4,6 százalékra emeltük” – erről már Balog-Béki Márta, az MBH Bank senior tőkepiaci elemzője beszélt.

A béremelési dinamika a következő években továbbra is magas maradhat, ami a dezinfláció ellen hat. Ennek következményeként a 2026-os átlagos inflációra vonatkozó prognózisukat 3,4 százalékra várják az elemzők – ami már a jegybanki inflációs célsávon belül található. A 3 százalékos inflációs cél elérése 2027-ben történhet meg.

Óvatos kamatpolitika

„A tartósan magas inflációs várakozások mellett a piacok kétségbe vonják, hogy a Fed képes-e további két kamatcsökkentést végrehajtani, mindemellett a forint árfolyama is csupán január második felében kezdett érdemben erősödni” – mondta Balog-Béki Márta, hangsúlyozva, hogy az idei év közepéig várhatóan folytatódik a Fed és az EKB monetáris politikájának széttartása, ami fékezi a dollár gyengülését.

A várakozások szerint hazánkban akkor lehet esély kamatcsökkentésre, ha a Fed is képes lesz 4 százalék alá csökkenteni irányadó kamatát, és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem romlik drasztikusan.

A magas inflációs pálya mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan év végén egy kisebb kamatvágást jelenthet be: 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamatot várnak az MBH Bank elemzői.

Erősödő euró-forint

Erős volatilitást mutatott az elmúlt néhány hónapban a forint árfolyama, ősztől erős gyengülés volt megfigyelhető, míg január közepétől erősödés következett. Az inflációs nyomás miatt a jegybanknak a forint további gyengülése ellen ható kamatpolitikát kell folytatnia, így a 2025-ös év elején látottnál erősebb árfolyamot valószínűsítenek a hitelintézet elemzői.

Az euróval szembeni átlagos árfolyam 2025-ben 404, 2026-ban pedig 407,5 forint körül alakulhat.

„A forintot erősítő tényezők közé tartozik a folyó fizetési mérleg többlete, a csökkenő költségvetési hiány, valamint az érdemi pozitív kamatfelár. Fontos fejlemény az is, hogy a közelmúltban megnőtt annak a valószínűsége, hogy az orosz-ukrán háborút hamarosan tűzszünet, akár tartósabb béke válthatja fel. Ha valóban gyorsan beköszöntene a tartós béke, akkor esély nyílhat huzamosabban a 400 forint alatti euróárfolyamra” – mondta Árokszállási Zoltán.

Kiemelte: bár a forint továbbra is érzékeny a globális gazdasági eseményekre, az MNB szigorúbb hangvétele és a kedvezőbb befektetői megítélés miatt a közeljövőben jelentős gyengülés nem várható

Így alakulhat a hiány

A 2024-es költségvetési hiány pénzforgalmi szemléletben 4 096 milliárd forintra emelkedett, eredményszemléletben GDP-arányosan 4,8 százalékos hiányt vár a minisztérium, ami kissé meghaladja a tervezett 4,5 százalékos célt. Ugyanakkor a 2023-as 6,7 százalékos hiányhoz képest jelentős javulás következett be, melyet a szigorú költségkontroll és hiánycsökkentő intézkedések tettek lehetővé.

2025-re a hiány 4 százalék közelébe mérséklődhet, amire a prognosztizált gazdasági növekedés és a csökkenő kamatkiadások is kedvezően hathatnak. Az MBH elmezői szerint 2026-ra további csökkenés várható a hiányban, de a 3 százalék alatti szint elérése nem valószínű. Az adósságráta 2025-ben 73,5 százalékra csökkenhet, majd 2026-ban tovább mérséklődhet a GDP növekedésének gyorsulása mellett.