Az egészségügyben az ötvenes évek óta ismert jelenség a hálapénz, amely a borravaló jellegű jövedelemkiegészítésből mára az egészségügyi rendszer informális szervező erejévé lépett elő, s amely súlyos társadalmi károkat okoz, gátol minden észszerűsítést, transzparenciát az egészségügyi rendszerben - írja a hálapénzről a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A betegellátás során, az ellátással közvetlenül összefüggésben, a betegektől hivatalos elszámolás, szerződés, számla nélkül kapott összeget ma már egy Szinapszis kutatás szerint csak az orvosok 17 százaléka szerint adják a betegek hálából, sokkal inkább a megfelelő ellátást, vagy valamilyen előnyt szeretnének elérni általa.

Társadalmi súlya, az egészségügyben beöltött szerepe ellenére nagyságáról nincsenek pontos adatok, becslések 20-100 milliárd forintra teszik évente a paraszolvencia összegét. A KSH háztartásstatisztikájából az derül ki, hogy a fejenként kifizetett hálapénz összege nyolc év alatt több mint kétszeresére nőtt, míg 2010-ben minden magyarra évente 1798 forint jutott, 2018-ban már 3827 forint került a borítékba átlagosan.

Kapcsolódó

A paraszolvencia szembemegy minden legális érdekeltséggel, kormányzati szándékkal és betegérdekkel. Konzerválja a széttagolt intézményi és osztálystruktúrát ( a több osztály több osztályvezetőt, több hatalmat jelent), felülírja, hatástalanítja a finanszírozási rendszer üzeneteit, túlkezel, feleslegesen kórházban tart, nem tartja be a betegutakat, indokolatlan ellátások generálására ösztönöz, ami a betegnek többletkockázatot, a rendszernek többletfinanszírozást jelent. Ez a rendszer gátolja a "kompetenciaátrendezést",azaz a hálapénz miatt végez az orvos számos, nem feltétlenül orvosi tevékenységet, ezáltal a "hálapénz" nem engedi terjedni a magas kompetenciájú szakdolgozók alkalmazását. Mindemellett rontja az ország megítélését, növeli az ország korrupciós indexét, a feketegazdaság szerepét és a kezdő orvosokat pályaelhagyásra, vagy az ország elhagyására ösztönzi - hangsúlyozza a hálapénzről készített összefoglalójában a MOK.

A hálapénzrendszer már olyan teherré vált a magyar egészségügyben, melytől a kamara szerint az orvos-társadalom döntő többsége is szabadulni szeretne. A szervezet a megfelelő jövedelmet és az elfogadás tiltását, szankcionálását látja a hálapénzrendszerből kivezető útnak.  A betegeket pedig a kamara szerint átlátható, független és megbízható betegellátási minőségi mutatók használatával lehet meggyőzni, hogy nem kapnak jobb ellátást a paraszolvenciáért cserébe.

A kamara álláspontjától nem tér el lényegesen a betegek, illetve a felnőtt magyar lakosság véleménye, bár a hangsúlyokban látható némi különbség - derül ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A megszüntetéshez vezető út elemei közül legtöbb említést( 59 százalék) az európai színvonalú betegellátás kapta, második leghatékonyabbnak tartott eszköz az orvosok érdemi béremelése volt, szorosan a nyomában a betegek edukálásával.  Vagyis az általános vélekedés szerint a paraszolvencia felszámolásához a betegeket is le kell nevelni arról, hogy egyáltalán felajánlják a pénzzel teli borítékot.

Ugyanakkor igen sokan vélték úgy, hogy a hálapénz soha nem fog megszűnni.

A hálapénz megszüntetését célzó eszközök megítélésében a felmérés eredményei szerint nem volt jelentős eltérés nemek szerint. Azok közül, akik az orvosok bérének emelésében látják főként a felszámolás lehetőségét, kicsit többen voltak a férfiak, míg az európai szintű egészségügyet legfontosabbnak tartók között hajszállal a nők vezettek.

A jelek szerint a nők pesszimistábbak a férfiaknál, mert azok között, aki úgy válaszoltak, hogy a hálapénz soha nem szűnik meg, a nők érzékelhetően többen voltak.

Korosztályonként a legfiatalabbak és a legidősebbek véleménye több esetben is összecsengett. Az érdemi béremelés mellett állást foglalók táborában több volt a 18-39 éves, illetve a 60 éves vagy annál idősebb, mint a középkorú, s ugyanez a korosztályos megoszlás jellemezte az európai szint egészségügyet középpontba helyezők csoportját is.

A hálapénz fennmaradását jóslók között pedig a fiatalok érdemben nagyobb arányt képviseltek, mint a középkorúak és az idősebbek.

A válaszokat iskolai végzettség szerint csoportosítva az derült ki, hogy a béremelést, a magas szintű ellátást, az orvosok és a betegek hálapénzről való lenevelését a diplomások csaknem egyformán fontosnak tartják a megszüntetéshez, s közülük jóval többen jelölték meg ezeket az eszközöket, mint az alapfokú végzettséggel bírók, vagy az érettségizettek. A nyilvánosság erejében viszont a válaszok szerint az alapfokú végzettségűek bíznak leginkább.

Eltérő eredményeket mutat a felmérés a válaszolók lakhelye szerint. Míg az érdemi béremelést kiemelők között a városi és községi lakosok voltak a legtöbben, a budapestiek kissé lemaradtak, s lényegesen kevesebben jelölték ezt legfontosabb eszköznek a megyeszékhelyen élő válaszolók. Az európai szintű egészségügy mellett kardoskodók tábora nagyjából azonos arányban oszlott meg a válaszolók lakhelye szerint. Mind az orvosok, mind a betegek lenevelését a hálapénzről a községekben élők tartották kiemelten fontosnak, s fővárosiak, valamint a megyeszékhelyeken élő magyarok kisebb arányban jelölték ezt meg célravezető megoldásként.

A hálapénz örökkévalóságára szavazók között is falusi válaszolók aránya volt kiemelkedő, míg a nagyvárosiak és  budapestiek lényegesen kisebb arányban képviselték ezt a véleményt a felmérés szerint.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"