Az idén március 19-től lépett életbe a törlesztési moratórium. Azoknál az adósoknál, akik aznap banki hitellel rendelkeztek, felfüggesztették a törlesztőrészletek beszedését az év végéig. A hitelek persze nem törlődnek el, jövőre folytatni kell a törlesztésüket, a törlesztőrészletek nagysága változatlan marad, de a futamidő meghosszabbodik. További kedvezményként a moratóriumban részt vevők azt is megkapták, hogy az idén elmaradt részletek nem tőkésednek, vagyis ezeket nem kamatos kamattal kell majd később visszafizetni.

A moratórium a nehéz helyzetben lévő adósoknak komoly segítség volt, azok viszont, akik tudtak fizetni, többnyire nyilatkoztak arról, hogy kilépnek a hatálya alól. A bankok is arról számoltak be, hogy a lakossági és nagyobb vállalati ügyfélkör nagyobbik része így döntött, csak a kisebb vállalkozások körében tapasztalnak viszonylag magasabb részvételi arányt.

Kapcsolódó

Folytatódhat a moratórium

A koronavírus-járvány második hulláma is eljött azonban Magyarországra, a kormány pedig azon gondolkozik a bankokkal közösen, hogy folytatni kellene december 31. után is a moratóriumot, ha nem áll helyre a gazdaság. A konkrétumokról még nincs hír, elképzelhető, hogy a bankok saját hatáskörben dönthetik majd el, mely ügyfeleiknél függesztik fel januártól a törlesztést. Lehetséges, hogy emiatt a hosszabbítás nem is automatikus lesz, hanem kérvényezni kell majd.

Jelenleg is beléphet bárki a moratóriumba újból, akinek március 18. előtt hitele volt, de a moratóriumból azóta kilépett. Nekik nem kell mást tenniük, mint egyszerűen nem törlesztik tovább a hitelüket. Akkor kell csak szólniuk a bankjuknak, ha a számlájukról automatikusan vonták a részleteket, hogy ezt a következő hónaptól már ne tegyék meg. Azok viszont, akik egyszer már kiléptek, ritkán akarnak visszalépni a moratóriumba - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A lakosság valamivel több mint felének nincs hitele, 48 százalékuk rendelkezik valamilyen kölcsönnel. 33 százalék (vagyis a hitellel rendelkezők több mint kétharmada) nyilatkozott úgy, hogy nem érinti a moratórium, most is fizeti a hitelét tovább, és ez így is marad. 12 százalék bent maradt a moratóriumban, és ott is kíván maradni jövőre is, emellett a lakosság 3 százaléka fontolgatja, hogy az idén ugyan még törleszt, jövőre viszont élne a halasztás lehetőségével. Ők nyilván azok, akik azt remélték, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés kisebb lesz, vagy a hatása rövidebb ideig tart majd.

A nők és az idősek inkább fizetnek

A két nem közül a nők azok, akik inkább fizetik a hitelüket, és kiléptek a moratóriumból. A férfiak felének nincs hitele, 31 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kilépett a moratóriumból. A nőknél 54 százalékos azok aránya, akiknek nincs hitelük, és 34 százalék, vagyis a hitellel rendelkezők csaknem háromnegyede döntött úgy, hogy nem él a halasztási lehetőséggel. A férfiaknál 17 százalék van most a moratóriumban, és további két százalék fontolgatja az újbóli belépést. A nőknél 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy jövőre élne ezzel a lehetőséggel.

A korosztályos bontást elemezve egyértelműen az idősebbek azok, akik nem akartak, és nem a jövőben sem kérnek halasztást. Elképzelhető, hogy lélektani oka is van ennek, a hatvan év fölöttiek nem akarnak futamidő-hosszabbítást, hogy "az életük végéig" fizessék a tartozást. Emellett a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a járványban is stabil, hiszen a járadék minden hónapban megérkezik a kincstártól. A felmérés alapján a legtöbb hitellel a középkorúak rendelkeznek, 54 százalékuknak van banki tartozása, a 40 év alattiak körében csupán 49 százalékos ez az arány, a 60 év fölöttieknél pedig mindössze 41 százalék.

A moratóriumból a 40 év alatti hitellel rendelkezők több mint kétharmada lépett ki véglegeseb, a 40-59 éveseknél ez az arány csak 63 százalékos volt, a 60 év fölöttieknél pedig 32 százalék, vagyis a hitellel rendelkezők 78 százaléka nem kért, és nem is fog kérni. Miközben a fiatalabb és a középkorú korosztály törlesztő tagjai közül többen is fontolgatják az ismételt belépést, az idősek körében marginális ezek aránya.

A falusiak kiléptek, de visszalépnének

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenkit arra biztatott, éljen a moratórium lehetőségével, és matematikai számításokon keresztül be is mutatta, hogy a felfüggesztett törlesztéssel az adósok valamivel jobban járnak hosszútávon, éppen az iskolázottabb réteget nem sikerült meggyőznie erről. A felmérés szerint az alapfokú végzettségűeknél 45, a középfokú végzettségűeknél 53, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 46 százalékos a hitellel rendelkezők aránya, a többieknek nincs hitelük.

Az alapfokú végzettségű hitellel rendelkezők pontosan kétharmada lépett ki a moratóriumból úgy, hogy nem is tervezi az újbóli belépést, a középfokú végzettségűeknél ez az arány már 70 százalékos, míg a felsőfokú végzettségűeknél megközelítette a 74 százalékot. A felsőfokú végzettségűek körében tervezik a legkevesebben azt, hogy jövőre belépnek a moratóriumba. A háttérben az is állhat, hogy miközben az alapfokú végzettséget igénylő szakmák egy részét súlyosabban érintette a járvány, az irodákban dolgozók távmunkában el tudták látni továbbra is a feladataikat.

A települések méretét illetően azt lehet megállapítani, hogy miközben a városok lakóinak nagyjából a fele rendelkezik hitellel, a falvakban ez az arány a 40 százalékot sem éri el. A községekben élő hitelszerződéssel rendelkezők több mint háromnegyede fizeti tovább a kölcsönt, a városokban ez az arány kétharmad körül van, Budapesten a legmagasabb, és a megyeszékhelyeken valamivel alacsonyabb.

Úgy tűnik azonban, hogy a falusi lakosság, bár most még szorgalmasan törleszt, a jövőben nehézségekkel számol, közülük nyilatkoztak ugyanis a legtöbben úgy, hogy jövőre belépnének a moratóriumba. Bár most a hitellel rendelkező falusiak csupán tizede élt a lehetőséggel, jövőre az arányuk 23 százalékra emelkedhet.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.