Visszaszorulóban van a rezsifizetésnél a korábban egyeduralkodónak számító sárgacsekk - derül k a Pulzus Kutató friss felméréséből. A koronavírus-járvány minden területen megváltoztatta a fizetési szokásokat, sokan tértek át az online vásárlásra, nem meglepő, hogy a rezsiszámlák befizetését is egyre kevesebben intézik személyesen a postán. A lezárások idején hosszú sorokban, maszkban kellett sorban állni a postahivatalok előtt, ha valaki bármilyen ügyet el akart intézni ezekben az intézményekben, ez is sokakat késztethetett arra, hogy valamilyen más, kényelmesebb módon rendezzék a rezsiszámlát.

Emellett a bankok és a közüzemi szolgáltatók is egyre több olyan megoldást vezettek be, amelyek kiváltják a sárgacsekket. A szolgáltatók többségének a honlapján lehetőség van már kártyás számlabefizetésre, a bankok applikációi és más applikációk szintén segítenek abban, hogy a számlákat rendezni tudják az ügyfelek. Olyannyira átálltak a magyarok az új megoldásokra, hogy még a készpénzforgalom is csökkent a járvány hatására.

Kapcsolódó

Vezet a bankkártya

A felmérésben megkérdezettek 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bankkártyával fizeti be a rezsiszámlák többségét, ez a legnagyobb arány. A sárgacsekk a második helyre esett vissza, 28 százalék használja még mindig. A talán legkényelmesebb megoldást, a csoportos beszedést 19 százalék választotta, és 15 százalék azok aránya, akik egyedi utalással rendezik a számlákat. A maradék 6 százaléknak a felmérés szerint nincs rezsiszámlája. 

A költségeket tekintve a bankkártyás rezsifizetés a legolcsóbb az ügyfeleknek, hiszen a kártyás fizetés ingyenes a bankoknál, míg a csoportos beszedésnek vagy az átutalásnak lehetnek díjai. Sőt sok bank a bankkártyás - főleg a hitelkártyás - befizetésekre akár pénzvisszatérítést is ad, ezért is érheti meg így rendezni a rezsiszámlákat. Havi 50 ezer forintnyi rezsi után 500-1000 forint vagy még több is járhat vissza a bankkártyától és a hitelintézettől függően. 150 ezer forintig a készpénzfelvételnek sincs költsége, ha valaki még mindig ragaszkodik a sárgacsekkhez, és persze a postákon is lehet fizetni bankkártyával is, ha valaki személyesen akarja intézni a rezsiszámlákat. 

Egy korábbi, egy éve készült felméréséből is az derült ki, hogy a nők jobban kedvelik a sárgacsekket, mint a férfiak, és ez azóta sem változott. A hölgyek körében még mindig a sárgacsekk a legnépszerűbb rezsifizetési mód, 30 százalékuk választja ezt, és csak 29 százalékuk használja a bankkártyáját a számlák befizetésére. A férfiaknál viszont egyértelműen a bankkártya a favorit, 36 százalék azzal fizeti a számlákat. 

A többi elektronikus megoldásnál vegyes a kép a nemek alapján. Csoportos beszedéssel a férfiak 21, míg a nők csupán 17 százaléka fizeti a számlákat, az egyedi átutalást viszont a nők kedvelik jobban, 18 százalékuk használja szemben a férfiakkal, akiknél csupán 12 százalék pötyögi be egyenként havonta a csekkek paramétereit a netbankban vagy a mobilbankban. A rezsiszámlával nem rendelkezők aránya mindkét nemnél azonos volt a felmérés szerint. 

A csoportos beszedés a nyugdíjasok körében hódít

Kevéssé meglepő a kutatás eredményei közül az, hogy a sárgacsekk a fiatalok körében a legkevésbé népszerű, 40 alattiak mindössze 23 százaléka fizeti így a rezsit, és náluk toronymagasan vezet a bankkártyás fizetés, ha közüzemi számlákról van szó. A középkorúak is szívesebben fizetik már a számláikat bankkártyával, mint postai csekken, egyedül a 60 év fölötti generáció az, amelyik még ragaszkodik ehhez a módszerhez. 

Az elektronikus csatornák azonban az idősek körében sem ismeretlenek, ők viszont nem a bankkártyát, hanem érdekes módon a csoportos beszedést kedvelik jobban. A 60 fölötti generáció körében rendkívül magas, 28 százalék azok aránya, akik megbízást adtak a bankjuknak, hogy a beérkező rezsiszámlákat vonják le a bankszámlájukról. Ez a kényelmes megoldás a fiatalok körében a legkevésbé elterjedt, a 40 alattiak csupán 10 százaléka használja. 

Az egyedi átutalás egyik korosztályban sem tartozik a népszerű megoldások közé, de az idősebbek valamivel gyakrabban fizetik így a közüzemi díjakat, mint a fiatalabbak. A felmérésből az is kiderül, hogy míg a 60 fölöttiek körében jóformán nem volt olyan megkérdezett, akinek nincs rezsiszámlája, és a középkorúak között is csupán 1 százalék nyilatkozott így, addig a 40 alattiaknál viszonylag magas, 15 százalékos volt azok aránya, akik nem fizetnek rezsit, ők nyilván azért nem, mert például a szüleikkel élnek egy háztartásban. 

Aki egyetemre járt, ritkán megy a postára

Talán az sem túlságosan nagy meglepetés, hogy az iskolai végzettség is meghatározó a rezsifizetési szokások terén. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők használják a legritkábban a sárgacsekket, csak minden nyolcadik megkérdezett fizeti még így a közüzemi díjak többségét. A főiskolát, egyetemet végzett vagy még magasabb végzettségűek körében a bankkártyás fizetés a legkedveltebb, 40 százalék használja, de sokan döntöttek úgy is, hogy nem bajlódnak havonta egyenként a számlákkal, hanem csoportos beszedéssel rendezik a rezsit. 

A középfokú végzettséggel rendelkezők is gyakrabban fizetik már bankkártyával a közüzemi díjakat, mint postai csekken, de a jelek szerint nem szívesen engedik ki a kontrollt a kezük közül. A csoportos beszedés, amikor a bank az esedékesség napján átutalja a számla összegét a szolgáltatónak, ebben a körben nagyon népszerűtlen, többen fizetik inkább egyedi átutalással a számlákat, hiába jár ez a módszer jellemzően több vesződséggel. 

Az alapfokú végzettségű réteg volt az egyetlen, amelynél a sárgacsekk használata valamelyest még mindig meghaladja a bankkártyáét, de összességében véve még ebben a körben is 65 százalék azok aránya, akik valamilyen elektronikus fizetési módot részesítenek előnyben a sárgacsekkel szemben. A legnépszerűbb ezek közül ebben a csoportban is a bankkártya volt. 

A megyeszékhelyeken más a szokás

A településtípusok szerinti bontás érdekes eredményt hozott. Budapesten, a kisebb városokban és a községekben a lakosság a legnagyobb arányban bankkártyával fizeti a rezsiszámlákat. A megyeszékhelyeken viszont nem ez a helyzet, ott a csoportos beszedési megbízás vezet. 

A falvakban a sárgacsekk és a bankkártyás fizetés a legkedveltebb, a banki átutalást viszonylag kevesen használják rezsifizetésre. A kisvárosokban még inkább ez a helyzet, csaknem 70 százalék azok aránya, akik vagy csekken vagy bankkártyával fizetik be a közüzemi díjakat. A megyeszékhelyek kilógnak a sorból, a sárgacsekk és a kártyás fizetés aránya is alacsony ezeken a településeken, a csoportos beszedés a kedvenc. 

A budapestiek a bankkártyás fizetést kedvelik a legjobban, ezt követi a csoportos beszedési megbízás, amitől épp csak lemaradt a sárgacsekk a listán. A fővárosiak körében az egyedi átutalás a legkevésbé kedvelt rezsifizetési mód. 

 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.