A helyi adókat néhány napja még sokan sárga csekken fizették be. A lakosság csaknem háromnegyede használja még ezt a fizetési formát, hogy az adókat, rezsiszámlákat, büntetéseket és egyéb tételeket rendezze - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A felmérésben arra a kérdésre keresték a választ, a hazai felnőtt lakosság mely számláit fizeti be még mindig sárga csekken. A legfontosabb rezsiszámlák vezetik a listát, a vízdíjat 48, az áramszámlát 46 százalék rendezi még így. Ez a két tétel vélhetően azért listavezető, mivel víz- és áramfogyasztás jóformán minden háztartásban van, a többi közmű már hiányozhat. A gázszámlát 34 százalék fizeti még ebben a formában, és majdnem ennyien rendezik így a biztosítási díjakat is. Az internet és tévészámlát is csaknem a lakosság harmada sárga csekken fizeti, holott ahol van internet, ott nyilván más megoldások is szóba jöhetnének.

Kapcsolódó

Figyelemreméltó tény ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 28 százaléka már egyáltalán nem használ sárga csekket, hiszen számos alternatíva akad az ilyen fizetési kérelmek teljesítésére.

A nők és az idősek többet használják

A felmérésből kiderült, a két nem közül a nők azok, akik többet használják a sárga csekket rezsifizetésre. Nincs olyan számlatípus, amelynél ne lenne magasabb a nők aránya a felhasználók körében. Az egyik oka ennek az lehet, hogy a nők tovább élnek, az átlagos élettartamuk magasabb, és az idősebb korosztály körében csak lassan tűnik el ez a fizetési forma. A nők körében mindössze 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem használja már ezt az eszközt fizetésre, a férfiaknál ez az arány jóval magasabb, 32 százalékos volt.

A felmérés talán legkevésbé meglepő tanulsága az volt, hogy az idős korosztály továbbra is ragaszkodik a csekkekhez. Bármilyen számláról legyen szó, a 60 évesnél idősebbek jóval magasabb arányban állnak be a postára a csekkjükkel, mint a fiatalabbak. Annál megdöbbentőbb viszont, hogy 60 év alatt már nincs éles különbség a sárgacsekk-pártiak és az ellenzők arányában.

A papírforma szerint a 18-39 éves korosztályban kellene a legkevésbé kedveltnek lennie ennek a fizetési formának, de a 40-59 évesek körében is hasonló arányban használják a csekket. Sőt, ez a középkorú réteg volt az, amelyik a legnagyobb arányban nyilatkozott úgy, hogy sosem fizet sárga csekkel, és sokkal ritkábban fizetik az internetet csekken, mint a fiatalok.

Az iskolázottak és a budapestiek kerülik a postát

Az iskolai végzettség alapján is éles különbség van a sárga csekket használók és a rezsiszámlát más módon rendezők arányában. A felsőfokú végzettségűek 44 százaléka már egyetlen számlát sem fizet ezen az egyre elavultabbnak számító módon. A középfokú végzettségűek körében 29, az alapfokú végzettségűeknél pedig csupán 23 százalékos a csekket nem használók aránya.

Tovább bontva az eredményeket az is kiderül, az iskolázottabbak valószínűleg csak egy-két számlát fizetnek már így, a telefon- vagy internetszámlát például jóformán sosem rendezik csekken, de a víz- és áramdíjat is csak minden ötödik teljesíti sárga csekken. A középfokú végzettségűeknél kétszer ekkora azok aránya, akik így fizetik a legfontosabb rezsiszámlákat, az alapfokú végzettségűek közül pedig a vízdíjat 59, a villanyszámlát 55 százalék teljesíti csekken.

Az is kiderül a felmérésből, hogy a budapestiek körében kopik ki a leggyorsabban a csekkes fizetés. A fővárosiak 38 százaléka már nem hajlandó postára járni a csekkekkel, miközben a községben élők mindössze 10 százaléka mondott már le teljesen erről a fizetési formáról.

Általánosságban elmondható, minél nagyobb egy település, annál kevésbé népszerű fizetési forma a sárga csekk. A falun lakók több mint fele a víz- és áramszámlát így teljesíti, és a többi rezsiszámlánál is a nyilatkozók harmada-fele a sárga csekkes fizetést választotta. A kisvárosokban már jóval alacsonyabb a csekkhasználat aránya, a megyeszékhelyeken még inkább visszaszorult ez az eszköz, amelynek használata Budapesten a legalacsonyabb.

 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.