Alapjaiban változtak meg az elmúlt két évben Magyarországon a fizetési szokások. Két fontos fejleménnyel kezdődött 2020 márciusa. Az egyik az azonnali fizetési rendszer (AFR) bevezetése volt, amely lehetővé tette, hogy két magyarországi bank bankszámlája között a 10 millió forint alatti átutalások 5 másodpercen belül teljesüljenek. A másik pedig a koronavírus-járvány első hullámának beköszönte, utóbbi a lakosságot arra ösztönözte, hogy a lehető legkevesebb érintéssel, a leghigiénikusabb körülmények között fizessen a boltokban.

A sokak által összefogdosott készpénznél természetesen jóval higiénikusabb a bankkártya, amit csak a kártyabirtokos vesz a kezébe. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy még tovább csökkentse az érintéseket, a PIN-kód nélküli vásárlási limitet 5 ezerről 15 ezer forintra emelte fel. Ennek köszönhetően gyorsan megugrott a bankkártyás fizetések népszerűsége. A jelenséget tovább fokozta, hogy a bankok egymás után vezették be a nagy technológiai cégek fizetési rendszereit, ma már minden hazai nagybanknál elérhető az Apple Pay, és a Google Pay is rohamosan terjed. Ennek köszönhetően sokan már nem is bankkártyával, hanem mobiltelefonnal vagy okosórával fizetnek a boltokban. Mintegy 1,3 millió bankkártyát regisztráltak már mobiltárcába tavaly év végéig az MNB adatai szerint. 

Kapcsolódó

A harmadik fontos esemény, ami lökést adott a kártyás vásárlásoknak a készpénzesekkel szemben pedig a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jén életben léptetett módosítása volt. Ez előírta, hogy minden olyan kereskedőnek, szolgáltatónak, amely online pénztárgéppel rendelkezik, kötelező biztosítania az elektronikus fizetés lehetőségét. Az eredmény magárért beszél: a fizikai kereskedőknél 40, az online webáruházaknál 60 százalékkal nőtt a kártyaelfogadó helyek száma.

Minden hatodik ember ragaszkodik a készpénzhez

A készpénznek sok előnye nincs. Ha ellopják, elveszítik, kicsi az esély arra, hogy visszakerül a jogos tulajdonosához, míg egy bankkártyát, ha eltűnik, le lehet tiltani. A visszaélő csalókat könnyebben le lehet kapcsolni, és a kártyabirtokosnak is jó esélye van arra, hogy kártalanítják ilyen helyzetben. A nemzetgazdaságnak is káros a készpénz, már évekkel ezelőtt is 450 milliárd forintra becsülték azt a kárt, amit a magyarok túlzott készpénzhasználata évente okoz. Ez az összeg azóta tovább nőhetett, ahogy a lakosságnál lévő készpénzállomány is. Az MNB adatai szerint ez tavaly év végén mintegy 6463,3 milliárd forint volt, azóta viszont a nemzetgazdaságban lévő készpénz állománya tovább emelkedett több mint 500 milliárd forinttal, ennek zöme pedig a lakosságnál lehet. 

Bár ez alapján egy átlagos háztartásban már másfélmillió forintnyi készpénz is lapulhat a cihában vagy a fagyasztott zöldborsó között a mélyhűtőben, a Pulzus Kutató friss felmérései szerint ezeket a bankókat a boltokban csak kevesen költik el. A megkérdezettek mindössze 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mindennapi bevásárlásai során mindig készpénzzel fizet. 45 százalék szinte csak elektronikus úton fizet a boltokban, és további 17 százalék gyakrabban fizet kártyával, mint bankókkal. 

Kép: Pulzus

Két évvel ezelőtt, a járvány kitörése után három hónappal már készített a Pulzus egy hasonló felmérést, akkor még csak 6 százalék volt azok aránya, akik nem használtak készpénzt, és 38 azoké, akik jobban szerették az elektronikus megoldásokat. 

A férfiak és a fiatalok jobban szeretik az elektronikus fizetést

Az előző felméréshez hasonlóan most is kiderült, hogy a két nem közül a férfiak azok, akik szívesebben fizetnek elektronikus úton, mint készpénzzel. Akkor az egyik magyarázat az volt, hogy a nőknek vélhetően több olyan kiadásuk lehet, amelynél csak a készpénzes fizetés oldható meg: osztálypénz, gyerek zsebpénze, szépségszalonban elérhető szolgáltatások. A mindennapi bevásárlás azonban nem ilyen, mégis valamivel magasabb arányban használják a készpénzt a nők, mint a férfiak. 

Kép: Pulzus

Nem túlságosan meglepő eredménye a felmérésnek, hogy a korosztályos bontás alapján a fiatal, 18-39 éves generáció ragaszkodik a legkevésbé a készpénzes vásárláshoz, és használja a leggyakrabban az elektronikus megoldásokat. 47 százalékuk, amikor csak lehet így fizet. Jóval meglepőbb, hogy a három korosztály között igazán érdemi eltérés nincs, sőt a 60 év fölöttiek az eredmény alapján elutasítóbbak a készpénzzel szemben, mint a középkorú, 40-59 éves korosztály. A veszélyhelyet idején nyilván sok idős ember szokott át a kártyás vásárlásra biztonsági okokból, és úgy tűnik, meg is kedvelték ezt a fajta fizetést. A 60 fölöttiek körében is 45 százalék azok aránya, akik ha csak lehet, elektronikus úton fizetnek a boltban. 

Kép: Pulzus

Az iskolázottság vízválasztó a pénzhasználatban

A pénztárosok: "készpénz vagy bankkártya?" kérdésére a válasz a legnagyobb mértékben az iskolázottságon múlik. A felmérés szerint a felsőfokú végzettségűek több mint kétharmada az utóbbit választja minden alkalommal. További 19 százalék gyakrabban fizet kártyával, mint készpénzzel. Százból csupán négy diplomás nyilatkozott úgy, hogy minden körülmények között ragaszkodik a készpénzhez a vásárlások során. 

A középiskolát végzetteknél már teljesen mások az arányok, ők nagyjából az átlagos mértékben tették le a voksukat az egyes fizetési módok mellett. 45 százalékuk fizet kártyával, amikor csak lehet, és 13 százalékuk ragaszkodik teljes mértékben a készpénzhez. A többség mindenesetre gyakrabban használja az elektronikus fizetési módokat, mint a készpénzt. 

Az alapfokú végzettségű réteg is gyorsan megtanulta a bankkártyák használatát, de le van maradva az iskolázottabbaktól. Ebben a szegmensben 38 százalék a kizárólag kártyával fizetők aránya, és magas, 21 százalékos azoké, akik csak bankjegyekkel fizetnek mindenhol. Összességében véve viszont még ebben a körben is 56 százalék nyilatkozott úgy, hogy többet használja az elektronikus fizetési módokat a készpénznél. 

Kép: Pulzus

Más a módi vidéken, mint a nagyvárosokban 

A települések méretét illetően Budapest és a megyeszékhelyek lakosságának fizetési szokásai nagy mértékben eltérnek a kisvárosok és falvak lakóiétól. A nagyvárosokban alapvetően az elektronikus fizetések kiemelkedően népszerűek, Budapesten 54, a megyeszékhelyeken 59 százalék azok aránya, akik amikor csak lehet így fizetnek. A kizárólagos készpénzhasználaté pedig bőven 10 százalék alatt van a nagyobb településeken. Miért is használnának készpénzt, amikor a nagy bevásárlóközpontokban mindenhol elfogadják a bankkártyát, sőt a hangosbemondókon is azt népszerűsítik, hogy a járványhelyzet miatt lehetőleg így fizessenek az árukért?

A falvak és a kisvárosok lakossága viszont 20-21 százalékban kizárólag készpénzzel fizet a napi bevásárlásért. Az elektronikus eszközök használatában hatalmas a lemaradás, a kisvárosokban csak 42, a falvakban mindössze 33 százalék fizet kártyával minden egyes alkalommal. A községek lakói voltak az egyetlen olyan szegmens, amelyben a megkérdezettek mindössze fele mondta azt, hogy összességében véve gyakrabban használ elektronikus eszközt a bevásárlások kifizetése során, mint készpénzt. 

 

Kép: Pulzus

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.