Egyre magasabb az infláció Magyarországon, a KSH júniusban csaknem egy évtizede nem látott magas értéket, 5,3 százalékos év/év áremelkedést mért. A piaci elemzők többsége is meglepődött az adaton, de várakozásuk szerint július és az augusztus némi lassulást hozhat, majd szeptembertől újra ötössel kezdődhet az év/év mutató. Mindez azt jelenti, hogy 2021 első felében a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 3,8 százalékkal emelkedtek.

A pozitív megítélés szerint most érhettük el a 2021-es inflációs csúcspontot. A 0,6 százalékos havi áremelkedés szintén magasnak mondható, emellett szintén gyorsult a maginfláció, ami szintén arra utal, hogy nem csak a volatilis tételek áralakulása befolyásolta az inflációt. Ahogy arra is számítani lehetett, a járványkorlátozások enyhítése miatt a szolgáltatásoknál komolyabb áremelkedés következett be - az ingyenes parkolás eltörlése is felfelé húzta a mutatót, de drágulás volt az éttermekben és a belföldi utazásoknál is májushoz viszonyítva.

Kapcsolódó

Bár az 5 százalék feletti pénzromlási ütem részben egyszeri tényezőknek köszönhető, az legalábbis fontos körülmény, hogy a maginflációs mutatók is kivétel nélkül felfele mozdultak (a KSH magindexe és az MNB adószűrt maginflációja 3,4 százalékról 3,8 százalékra, a keresletérzékeny cikkek inflációja 3,3 százalékról szintén 3,8 százalékra, míg a ritkán változó árú termékeké 4,4 százalékról 4,8 százalékra gyorsult) júniusban, és közelítik a jegybanki három százalék plusz/mínusz egy százalékpontos célsáv tetejét.

Az MNB a legfrissebb, június közepén készített inflációs jelentésében úgy számolt, hogy 2021 egészében 4,1 százalékos lehet az éves pénzromlás, majd 2022-ben 3,1 százalék következhet. Eközben a monetáris tanács úgy fogalmazott, hogy kulcsfontosságú az inflációs várakozások megfelelő horgonyzottságának biztosítása. Az is szerepel azonban a jelentésben, hogy inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. Az is sokatmondó, hogy a lakosság inflációs várakozását - hasonlóan a fogyasztóiár-indexhez - a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. Bár a mutató júniusban az előző hónaphoz képest lényegében nem változott, az MNB friss számításai szerint az inflációs várakozások 3 és a 8 százalék közötti sávban mozognak.

A piaci elemzők jelenleg jellemzően azzal számolnak, hogy 2021 egészében 4,5 és 5 százalék között lesz a magyarországi éves átlagos infláció - ami komoly gyorsulást jelent az amúgy sem alacsony 3,3 százalékos tavalyi érték után. Ezek után nagy lépés lenne, ha tényleg újra 3 százalék körüli érték következne 2022-ben. A kormány is azzal számolt eddig a 2021. áprilisában készült konvergenciaprogram szerint, hogy jövőre elérhető lesz a 3 százalékos éves átlagos infláció. Csakhogy hétfőn Varga Mihály pénzügyminiszter már arról beszélt egy interjúban: a tárca úgy kalkulál, hogy idehaza idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos mértéket tartanak valószínűnek - azaz mindkét évben hirtelen 0,6 százalékponttal magasabb értékekkel számolnak.

Mi lesz itt 2022-ben?

Mindezek apropóján azzal a kissé tudománytalan, ám érdekes kérdéssel bízta meg lapunk a Pulzus Kutatót, hogy kérdezze meg magyarokat arról, szerintük mennyi lesz 2022 egészében az éves fogyasztói infláció.

Nemrégiben azt kérdeztük meg, hogyan "érzik",  az utóbbi egy évben milyen mértékben nőttek az árak a mindennapokban. Az akkori eredmények alapján a hivatalos statisztika mondhat bármit, a magyarok 59 százaléka úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak, ráadásul a válaszadók további negyede infláció feletti, 6-10 százalékos drágulásról számolt be.

A Pulzus Kutató, lapunk megbízásából készített mostani országos, reprezentatív kutatása szerint az emberek egyelőre nemigen tudják elképzelni, hogy újra 3 százalék körül lehet a pénzromlás üteme.

A többség jelenleg azzal számol, hogy jövőre 4-6 százalék között lesz az éves drágulás, míg 27 százalék azt 6-8 százalék közé várja, további 23 százalék (azaz az emberek csaknem negyede) mondta azt, hogy 8 százalékot meghaladó drágulást vár.

Csupán minden kilencedik magyar véli úgy, hogy összejön az kormányzati és jegybanki cél, azaz 2-4 százalék között marad a drágulás éves üteme jövőre, a két százalék alatti infláció várók szám pedig gyakorlatilag elhanyagolható (csupán minden ötvenedik ember).

Az inflációs várakozások kapcsán a nemek között csupán kis különbségeket mértek a kutatók. Miközben egyértelműen a 4-5 százalék közötti várakozás a legerősebb mindkét nemnél, a nők 30 százaléka a 6-8 százalék közötti sávot választotta, míg a férfiak körében a második legnépszerűbb várakozás a több mint 8 százalék volt (24 százalék jelölte meg ezt a lehetőséget).

Az idősek aggódnak a legjobban

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint különösen az idősek (60 év felettiek) aggónak a magas infláció miatt: míg 39 százalékuk számol 4-6 százalékkal, addig további egyharmaduk (34 százalék) a 6-8 százalékot jelölte meg, ennél is erőteljesebb pénzromást pedig az ötödük vár - míg például 2 százalék alattit senki. Az idősek számai alapján a várakozásuk súlyozott átlag 6,19 százalék. Ez a magas érték annyiba nem meglepő, hogy már huzamosabb ideje azzal szembesülnek a nyugdíjasok, ahogy a számukra fontosabb termékek árai (különösen az élelmiszereké) árszintje az átlagosnál volatilisebb és gyorsabban emelkedik.

Ehhez képest középkorúak (40-39 évesek) körében a várakozás kissé kevésbé pesszimista, de súlyozott átlag itt is eléri az 5,9 százalékot, mivel minden negyedik középkorú több mint 8 százalékos drágulásra számít 2022 egészében. A fiatalok (18-39 évesek) számítanak a legkisebb inflációra (ötödik vár maximum 4 százalékot), de az átlag itt is meghaladja az 5,6 százalékot.

Az iskolai végzettség szerint ebben a kérdésben csak némi különbséget talált a Pulzus kutatása. Mivel Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, nem meglepő, hogy a diplomások körében a legkisebb a legmagasabb (több mint 8 százalékos) fogyasztói inflációra számítók aránya aránya. Eközben az alapfokú végzettségűek túlnyomó többsége (90 százaléka) a négy százalék feletti lehetőségeket jelölte meg.

A 2022-es várható drágulás kérdésében érdemi eltérés van a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban élők ötöde (22 százalék) számít legfeljebb 4 százalékos drágulásra jövőre, további 28 százalékuk pedig a 4-6 százalékot jelölte meg.

A megyeszékhelyen élők csaknem fele 4-6 százalékra számít, míg a városokban élők kétharmada 4-8 százalék közötti drágulásra számít a jövő évben. A községekben élők fele pedig legalább 6 százalékra számít, sőt 28 százalékuk a több mint 8 százalékos lehetőséget jelölte meg.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"