Tombol a járvány negyedik hulláma Magyarországon, naponta 150-nél több a halálos áldozat, az újonnan igazolt fertőzöttek száma szerdán 10 ezer fölé ugrott, a pozitív tesztek aránya 30 százalék fölötti. Mindeközben az átoltottság alig emelkedik, s noha a kormányzati kommunikáció azt üzeni, hogy csak az oltás jelent védelmet és ez a járvány legyőzésének egyetlen eszköze - noha az összes szakértő a komplex, sok elemű védekezés szükségességét hangsúlyozza -, mindössze napi-3-5 ezerrel nő az első oltásukat felvevők száma.  Orbán Viktor tavaszi menetrendje szerint május közepére 6 millió beoltottnál kellett volna tartanunk, ám akkor még csak 5 millió magyarba szúrtak be legalább egy adagot valamelyik vakcinából, a 6 millió oltottra pedig egészen november 16-ig várni kellett.

Mostanra egyre hangosabb segélykiáltások érkeznek a kórházakból,  közeleg a teltház - figyelmeztetett a  Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai felhívásában, amelyben arról írnak, hogy a sürgősségi osztályok belefulladnak a betegekbe, a Covid-osztályokról ugyanis nincs hova adni az egyre inkább fulladó, romló állapotú covidosokat.  Az idős, rossz állapotú fertőzöttek nagy része itt is hal meg – ami hatalmas pszichés terhet ró a sokszor fiatal, más szakterületen tanuló, tapasztalatlan orvosokra és nővérekre.

Kapcsolódó

Mindenhol szigorítanak, kivéve Magyarországon

A járványhelyzet a környező országokban is folyamatosan romlik, ennek következtébennapirendre kerültek a szigorítások, a beltéri maszkhasználat, kijárási tilalom, az oltatlanok kizárása a szolgáltatásokból és a pozitív ösztönzések, a jutalmak, az oltáslottó és az oltások kötelezővé tétele is.

Itthon azonban mindennek semmi jele, a maszk jelentőségét a hivatalosan megszólalók továbbra is bagatellizálják, a védettségi kártya jelen formájában nem érdemi eszköz, a szolgáltatások, vagy a kijárás korlátozása fel sem merül, az oltás kötelezővé tételéről való döntést pedig a kormány laza eleganciával a munkaadókra hárította. Egyedül az állami alkalmazottaknak írják elő kötelezően az oltás felvételét, amit néhány cég is felvállalt, a nagy többség azonban egyelőre a munkavállalók szabad akaratára bízta a védekezést.

Az oltásra egyelőre az azt népszerűsítő plakátkampány, valamint a kormányzati megszólalók hivatottak buzdítani, az általánosan kötelezővé tétele egyelőre nem opció,  Orbán Viktor korábbi szavai szerint "azt a magyar ember gyomra nem veszi be".

Nagy a megosztottság

A kormányfő álláspontját csak részben támasztja alá a Pulzus Kutató friss felmérése. A lapunk megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás elég nagy megosztottságot mutat, mely szerint arra a kérdésre, hogy "Te kötelezővé tennéd-e a koronavírus elleni védőoltást?", 56 százalék válaszolt igennel.

A 44 százalék nemmel voksoló közül minden második azért utasítaná el ezt a megoldást, mert tart a túl nagy ellenállástól, másik felük, azaz a teljes minta több mint ötöde szerint pedig nem az oltás a megoldás.

A kötelező oltás mellett kiállók is megosztottak, a válaszolók 39 százaléka indokolta azzal döntését, hogy ez a lépés szerinte gyorsan véget vetne a járványnak, 17 százalék viszont csak bizonyos munkakörökben - ahogy ez meg is történt - tenné kötelezővé az oltakozást.

Nemek szerint nézve a válaszokat kiderül, hogy a nők kissé elutasítóbbak a kötelező oltást illetően. Az átlagos 23 százalékkal szemben 26 százalékuk az oltást nem tartja megoldásnak, s 22 százalékuk vélte úgy, hogy ez túl nagy ellenállást váltana ki, míg a férfiak 17 százaléka nem tartotta megoldásnak a vakcinás védekezést, s 23 százalékuk a várható ellenállást miatt választotta az elutasítást. 

Nagyjából  azonos arányban gondolták ugyanakkor hogy a kötelező oltás gyorsan véget vetne a járványnak ( férfiak 38, nők 39 százaléka), munkakörhöz kötötten viszont a nők jóval az átlagos alatt tartották célszerűnek a kötelező oltás elrendelését.

A képzettebbek inkább a kötelező oltás mellett álltak ki

Jelentősebbek az eltérések a válaszolók iskolai végzettsége alapján. Míg a diplomások közel háromnegyede kiáll a kötelező oltás valamilyen formája mellett - 51 százalék azért mert szerinte ez gyorsan véget vetne a járványnak, 21 százalék pedig munkakörökhöz kötötten írná elő - addig az érettségizetteknek az 57 százaléka, az alapfokon iskolázottaknak az 51 százaléka tenné kötelezővé a vakcinák beadását.

A diplomások 13 százaléka szerint nem megoldás az oltás, ezt vallotta minden ötödik érettségizett és minden negyedik alapfokú iskolát kijárt válaszoló.

Munkakörhöz kötötten tenné kötelezővé minden negyedik alapfokon és középfokon képzett válaszoló, míg a diplomásoknak a 15 százaléka támogatná ezt a megoldást.

Szintén eléggé megosztott eredményt mutatnak a válaszolók korcsoportonként. Kötelezővé tenné az oltást a 60 pluszosok közel kétharmada, 40 százalék azért, mert úgy vélik, ez gyorsan véget vetne a járványnak, 24 százalék pedig munkakörhöz kötötten. A középkorúak 40 százaléka is a járvány várható gyors befejezése miatt lenne szigorú, ugyanakkor csak 17 százalékuk kötné munkakörhöz a kötelezővé tételt.

Egyértelműen a fiatalok utasítják el legnagyobb arányban ezt a fajta szigort. A gyors lefutás érdekében 37 százalékuk tenné kötelezővé az oltást, és mindössze 9 százalék kötné munkakörhöz a vakcina felvételét. Ugyanakkor csaknem minden negyedik fiatal szerint ez túl nagy ellenállással járna, 31 százalékuk pedig eleve nem az oltást tartja a megoldásnak.


Településtípusonként nézve az eredményeket, kiderül, hogy legnagyobb arányban a budapestiek állnak ki a kötelező oltás mellett, 53 százalékuk a gyors lefutás reményében, 15 százalékuk pedig munkakörökhöz kötötten írná elő.

A megyeszékhelyeken élő válaszolóknak mindössze 39 százaléka tud azonosulni a kötelezővé tétel mellett, mert attól gyors megoldást vár, 27 százalékuk viszont egyes munkaköröknél írná elő kötelezően az oltakozást.

Az egyéb városokban és a községekben élők azonos arányban 35-35 százalék vezetné be a szigort, hogy mielőbb véget vessen a pandémiának.

A kötelező oltás elutasítása a községi lakosok körében a legnagyobb arányú, 29 százalékuk szerint  nem az oltás  megoldás a Covid ellen, szemben az átlagos 22 százalékkal. Legkisebb arányban - 15 százalék - a kisebb városok lakói vélik úgy, hogy az oltás nem megoldás a járvány megállítására.

A városi lakosok tartanak legnagyobb arányban (27 százalék) attól, hogy egy kötelező oltás túl nagy ellenállást váltana ki. Ettől legkevésbé a fővárosiak és a megyeszékhelyeken élők félnek (15, 19 százalék).

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. 

Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!