A magyarok nem oltatnának koronavírus ellen, ha fizetnének érte

Szerbiában már biztosan, de a világ más országaiban is felmerült, hogy pénzt adnak azoknak, akik beadatják maguknak a koronavírus elleni védőoltást. Magyarországon viszont az emberek 60 százaléka szerint nem szabadna ezzel motiválni senkit, de minden tizedik ember 100 ezer forintot sem sajnálna, ha ez a nyájimmunitás ára - derül ki a Napi.hu és a Puzlus Kutató legújabb reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Ahogy a világ oltási programjai előrehaladnak, egyre több országban találkoznak azzal az új problémával, hogy vakcina már lenne elég, de olyan ember alig van, aki még nem kapott semmilyen oltóanyagból, de hajlandó is lenne azt beadatni magának. Az Egyesült Államokban már a felnőtt lakosság 58 százaléka kapott legalább egy dózist valamelyik készítményből, de egyre inkább csökken a naponta beadott oltások száma: az áprilisi 13-i csúcson egy nap 3,4 millió dózist adtak be, míg május 10-én már 35 százalékkal esve csak 2,2 millió fő immunizálása történt meg 24 óra alatt a New York Times szerint.

Magyarországon is lassul az első oltások beadási üteme: most már csak 40 314 injekciót adminisztráltak, miközben pár hete százezer körüli napi átlagokat tudott a rendszer. A felnőtt lakosságon belül a 4,2 milliós oltási szám alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a szakértők szerint a nyájimmunitás 70-80 százalékos társadalmi átoltottságnál valósulhat meg, vagyis közel 6 millió oltottra lenne szükség.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Kilencezer forintot adnak Szerbiában minden beoltottnak

Az oltásbajnok Szerbiában is erőteljesen lelassult az oltás: a 7 milliós országban alig 3,83 millió ember vett fel valamilyen vakcinát. A kormány ezért új módszert talált ki, hogy felpörgesse az elhalóban lévő kampányt, így 9000 forintnak megfelelő mennyiségű dínárt fizetnek minden addig és jövőbeni beoltott 16 évesnél idősebb szerb állampolgárnak. Az akció május 30-ig tart, és egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel zárul.

A Pulzus Kutató és a Napi.hu legújabb, a felnőtt lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatása így arra kereste a választ, hogy valójában mekkora lenne a társadalmi támogatottsága egy ilyen motivációs eszköznek, és az eredmények alapján itthon erős ellen tábora lenne egy ilyen módszernek: a 18 évnél idősebb magyarok 60 százaléka szerint semennyit nem kellene fizetni, mivel ez egy önkéntes dolog. A maradék 40 százalékon belül 14 százalék legfeljebb tízezer forintot fizetne, míg 10-50 ezer forint közötti összeget csak 12 százalék vetne be, 50-100 ezer forintot 5 százalék támogatna. Meglepő viszont, hogy 9 százalék 100 ezer forintnál is nagyobb összeget osztana.

Markáns különbség rajzolódik, ha a válaszadókat nemek szerint vizsgáljük: a férfiaknál csak 51 százalék, a nőknél viszont 69 százalék nem fizetni az oltakozóknak. Előbbi csoport 16 százaléka fizetne legfeljebb 10 ezer forintot, 15 százalékuk pedig 10-50 ezer forint közötti összeget sem sajnálna erre. A nők között viszont 11 százalékos az a tábor, amelyik szerint több mint 100 ezer forintot is megérne ez.

Még inkább megosztott a társadalom, ha generációk szerint vizsgáljuk a vélemények eloszlását: a nyugdíjas korúak 76 százaléka nem fizetne, míg a 40-59 éveseknél ez az arány csak 60, a fiatalabbaknál 47 százalék. A 18-39 évesek között 13 százalék 100 ezernél is többet, 16 százalék 10-50 ezer forintot, 17 százalék legfeljebb 10 ezer forintot osztana az oltakozás ilyetén motiválására.

A kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A 60 évnél idősebbeknek csak 3-3 százaléka fizetne 50-100 ezer, vagy ennél is több pénzt erre a célra, 18 százalékuk pedig legfeljebb 50 ezer forintot adna az oltottaknak. A 100 ezer forintot sem sajnálók aránya 10 százalékos a középkorúaknál.

Érdekes adat, hogy a felsőfokú végzettséggel bírók 52 százaléka utasítja csak el a készpénzes ösztönzést, míg 23 százalékuk a szerbiai összegnek megfelelő tételt fizetne ki az embereknek. Ehhez képest a középfokú és alacsony végzettséggel bírók 62-61 százaléka ellenzi ezt a motivációt, de 9 és 10 százalékuk kész lenne 100 ezer forintot is rászánni erre.

Lakóhely szerint vizsgálva a magyar felnőtt lakosságot az látszik, hogy a budapestiek a legmegengedőbbek a pénzosztással szemben, de így is a többségük, 54 százalék nem adna erre egy forintot sem, miközben 61-63 százalék ez a községekben, városokban, megyeszékhelyeken élőknél. A fővárosiak viszont nem lennének különösebben bőkezűek: 19 százalékuk legfeljebb 10 ezer forintot fizetni az oltottaknak, míg a falun élők 13 százaléka 10-50 ezer, 10 százalékuk pedig 100 ezer forintnál is többet fizetne.