Védettségi igazolás és külföldi utazás: itt a magyarok verdiktje

Úgy tűnik, az Európában használt oltások védenek az új koronavírus-variánsok ellen, de a járványhelyzet alakulása a régióban továbbra is "törékeny", ezért a külföldi utazásokat mellőzni kellene annak érdekében, hogy el lehessen kerülni, e fertőzési "zónákból" a járvány "veszélyes újjáéledése" alakuljon ki - figyelmeztetett a WHO a közelmúltban.

A szervezet szerint jobb lenne, ha egy ideig nem utaznának az országok között sem az oltott, sem az oltatlan emberek, hogy megakadályozzák a vadtörzs és a koronavírus új variánsainak terjedését. "A nagyobb mobilitás és megnövekedett interakció több fertőzéshez vezethet. A továbbra is fennálló veszély és az újabb bizonytalanságok fényében elővigyázatosságra és a külföldi utak újragondolására vagy mellőzésére van szükség" - indokolta akkor a WHO részéről Hans Kluge európai regionális igazgató. Példaként említette, hogy az először Indiában azonosított B.1.617 variánst már a régió 53 országából legalább 26-ban kimutatták, a legtöbb eset pedig külföldi utazásokhoz volt köthető. A könnyebben fertőző variáció már időközben Magyarországon is megjelent.

A WHO azután adott ki figyelmeztetést, hogy az Európai Unióban az Európai Parlament javaslatára megállapodás született a szabad utazás feltételeiről: egy új okmány, az "EU Digital Covid certificate" birtokában bárki utazhat. Ez tartalmazni fogja az oltással, a koronavírus-tesztelésekkel és a betegségből való felépüléssel kapcsolatos információkat minden állampolgár esetében. Az uniós polgárok akkor kaphatják majd meg az igazolványt, ha a három elem közül legalább az egyikkel rendelkeznek. Az EU-s védettségi igazolvány már júniustól elérhető lehet.

Mit akarnak a magyarok?

Az EU döntéshozói tehát zöld utat adtak a külföldi nyaralásoknak, miközben a WHO ezt még korlátozná, így adta magát a kérdés, hogy melyik állásponttal értenek egyet a magyarok. A Napi.hu és a Pulzus Kutató közös, a felnőtt lakosságra reprezentatív kutatása szerint a társadalom megosztott a kérdésben: 37 százalék szerint az Egészségügyi Világszervezet álláspontja a helyes, általános korlátozást támogatnak, míg 27 százalék az unión belül engedélyezné a szabad mozgást, 13 százalék viszont semmilyen tilalommal nem ért egyet. A magyarok 23 százaléka pedig külön elbírálást tart szükségesnek az egyes úti célok esetében.

Látszik, hogy a férfiak és a nők sem egységesek a kérdésben: míg előbbi csoport 31 százaléka ért egyet a WHO általános tilalmával, addig 32 százalékuk az EU-n belüli utazásokat engedné zokszó nélkül. Közben a nőknél épp fordított az arány: 41 százalékuk mindent, 23 százalékuk az uniós utazásokon kívül tiltana mindent. De mindkét nem nagyjából azonos arányban engedélyezne minden határátlépést (14 és 12 százalék), valamint bízná szakértőkre a kérdést (23-24 százalék).

Igazán éles különbségek a különböző generációk között látszanak: míg a 60 évesnél idősebbek 41, a 40-59 évesek 39 százaléka semmilyen külföldi utat nem hagyna, addig a fiataloknál ez az álláspont csak 30 százalékos támogatottsággal bír. Ugyanez a nézetkülönbség megjelenik az EU-n belüli utazásoknál is: a 18-39 évesek között 31 százalék mondja, hogy engedélyezhetők, míg a másik két korosztálynál 25-25 százalék ért ezzel egyet. A fiatalok 16 százaléka semmilyen korlátozást nem támogat, ami a másik két korcsoportnál 12, illetve 10 százalék.

Az iskolai végzettség szerint nézve az alap- és középfokú végzettséggel bírók 38-37 százaléka véli úgy, hogy a WHO teljes tilalma a követendő út, míg az egyetemet végzetteknél ez csak 31 százalék. Az EU-n belüli utazások engedélyezésénél még nagyobb a megosztottság: a felsőfokú tanulmányokkal bírók 36 százaléka ért ezzel egyet, míg a középfokúak esetében 29, a legkevésbé képzetteknél 24 százalék áll be e vélemény mögé. Az utóbbi csoport a leginkább korlátozásellenes is: 15 százalékuk nem ért egyet a tilalmakkal, míg a másik két csoportnál ez csak 11, illetve 9 százalék.

Ha lakóhely szerint nézzük a magyar társadalmat, akkor leginkább a budapestiek fogadják el a WHO álláspontját (46 százalék), míg ők utasítják el legkevésbé az utazási korlátozásokat (5 százalék). Az EU-s külföldi utakat leginkább a falusiak támogatják (33 százalék), míg ők értenek legkevésbé egyet az Egészségügyi Világszervezet javaslatával, mert náluk 32 százalék tartja ezt a jó döntésnek. A városiak között 37, a megyeszékhelyeken élőknél 34 százalék támogatja az átalános korlátozást.

A községek lakóin kívül majdnem azonos az uniós szabad határátlépés támogatóinak aránya a többi csoportban: 24-25 százalék tenne így. Nincs nagy eltérés a teljes szabadságot adók között sem: a budapestieken kívül a többi településtípuson 12-16 százaléknyian értenek egyet minden utazás engedélyezésével.