A benzin átlagára péntektől - a Holtankoljak adatai szerint - 404 forint, míg a gázolajért 421 forintot kell fizetni. A benzin utoljára 2019 májusában volt ilyen drága, a gázolaj átlagára pedig utoljára 2018 novemberében haladta meg a 421 forintot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint.

A drágulás mögött a Brent olaj árának emelkedése áll amelyért már 63 dollárnál is többet kell fizetni, miközben egy hónappal ezelőtt 56 dollár körül forgott. Ez a 63 dollár hozzávetőlegesen a tavaly januári szint, amelyhez ugyanakkor kicsivel erősebb forint társul most (296 forint szemben a korábbi 306-310-zel).

Kapcsolódó

A pandémia alatt nőtt az üzemanyagok jövedéki adója, illetve a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség is emelte a tagdíját, bár ennek hatása néhány forintos csupán.

Az üzemanyagok ára
Infogram

Ha a drágulás folytatódik, akkor hamarosan elérhetjük a 2012-es árszintet, a 450 forintot, amely - a Pulzus Kutató felmérése szerint - már olyan összeg, amelynél sokan érdemben csökkentik az autóhasználatukat.

A magyar lakosság fele (51 százaléka) közlekedik saját bevallása szerint autóval. A felmérésből kiderült az is, hogy a településméret csökkenésével nő az autóhasználók aránya: a községekben élőknek például 58 százaléka autózik, 42 nem, míg Budapesten éppen fordított az arány: 42 százalék jár autóval 58 százalék pedig nem.

Az autóhasználókra szűkített kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy nincs messze az a pont, ahol sokan érdemben csökkentenék az autóhasználatukat. Az autósok 47 százaléka ezt már 450 forintos benzin vagy gázolajárnál megtenné, 21 százalékuk 500 forint 9 százalékuk 600 forint, 7 százalékuk pedig 1000 forintos literenkénti árnál gondolná át, miként közlekedik.

Van ugyanakkor 16 százalék, akinek mindegy, mennyibe kerül az üzemanyag, akkor is autózni fog.

Mit tehet a kormány?

Az köztudott, hogy az üzemanyagok nagy részét a különböző adók teszik ki. Ebből a jövedéki adó fix, a benzin esetében literenként 125, a gázolajnál 120,35 forint (ez 50 dollárnál magasabb Brent olajár esetén 120, illetve 110,35 forint). Fix még a készletezési díj, a benzinnél 4,145, a gázolajnál 3,883 forint. Az áfa a kiskereskedelmi ártól függ: amikor a benzin 404 forint, akkor az áfa közel 86 forint, a 421 forintos gázolaj után közel 90 forintot kell fizetni ezen a jogcímen az államkasszába.

A kormány élhet az adócsökkentés lehetőségével azonban csak az áfa esetében, ugyanis a jövedéki adó már most is az Európai Unió által meghatározott minimumszint körül táncol. A benzin esetében ez a minimumszint literenként 0,359 euró, a gázolajnál pedig 0,33 euró.

Mivel az euró árfolyama közel 360 forint, a benzin esetében így is a minimum szint alatt járunk és a gázolajnál is épphogy megugorjuk a lécet. Ha tartósan gyenge marad a forint, akkor előbb-utóbb a jelenlegi szinten is emelni kellene.

Az áfa viszont csökkenthető.

Ha az üzemanyag tovább drágul, akkor a kormánynak válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy ha az önkormányzatok kontójára az ingyenes parkolással támogatta az autóhasználatot, akkor hajlandó-e áfát is csökkenteni ugyanennek a célnak az elérése érdekében.

Az időseknek fájna leginkább a drága üzemanyag

A Pulzus kutatásából az is kiderül, hogy legnagyobb arányban a 60 éven felüliek csökkentenék az autóhasználatot már 450 forintos üzemanyagár mellett. Körükben az arány 66 százalék, jóval magasabb, mint a fiatalabbaknál, bár még 18-39 éves korosztály relatív többségénél is ez a kritikus szint.

Az iskolai végzettségből fakadó jövedelmi különbségek megmutatkoznak ennél a kérdésnél is. Az általános iskolát végzettek 60 százaléka már 450 forintos üzemanyagárnál lépne, míg a diplomásoknál ez az arány csak 24 százalék. Ugyanennyien mondták, hogy 500 forintnál jön el a kritikus pont, 26 százalékuk pedig bármennyit kifizetne.

Bár nem ilyen élesen, de az látszik a lakóhely szerinti bontásból is: Budapesten és a megyeszékhelyeken kicsit többet, a városokban és községekben kevesebbet bír el az emberek pénztárcája.

 

A kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"