Tavaly a lezárások és nehéz tervezhetőség miatt sok országban döntött rekordot a belföldi turizmus. Nem volt ez másként Magyarországon sem, ha a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) becslésen alapuló statisztikáját vesszük alapul. Eszerint annyira sokan vették igénybe a magánszálláshelyeket, hogy a belföldi utazási kedv történelmi csúcsot ért el nyáron.

Ha csak a kereskedelmi szálláshelyeket nézzük - amire megalapozottabb adatok állnak rendelkezésre - akkor 22 százalékos a visszaesés. Magyarország ebben a tekintetben a sereghajtók közé tartozik Európában. (Erről itt olvashat bővebben.)

Kapcsolódó

Az optimista forgatókönyv szerint nyárra annyira magas lesz az emberek átoltottsága itthon és külföldön, hogy számos korlátozást fel lehet oldani és szabadabban lehet majd utazni külföldre is.

A Pulzus Kutató - a Napi.hu megbízásából készített - közvélemény-kutatása szerint a magyarok kétharmada szán valamennyi pénzt utazásra és mindössze 34 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ez nem szerepel a nyári büdzsében.

Az emberek 19 százaléka fejenként kevesebb mint 50 ezer forintot költene, ami egy rövid, belföldi kiruccanásra lehet elég, 25 százalékuk pedig 50 és 100 forint közötti összeget szán erre. Ez egy négytagú család esetében 200-400 ezer forint, amely még mindig inkább határon belül időtöltést valószínűsít.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét."Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

Ennél többet az emberek 22 százaléka költene a következő megosztásban:

  • fejenként 100-150 ezer forintot 9 százalék
  • 150-200 ezer forintot 7 százalék
  • 200 ezer forintnál többet 6 százalék

Ezekből az összegekből már kijön egy külföldi kiruccanás.

A belföldi turizmust leginkább a budapestiek hajtják, ez pedig jól látszik a kutatási eredményekből is. A fővárosiaknak csak 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem utazik, ezzel szemben a községekben élőknek már 41 százaléka spórolja meg ezt az összeget a nyáron.

A budapestiek 43 százaléka költene legfeljebb fejenként 100 ezer forintot, 31 százalékuk azonban ennél többet, vagyis az ő körükben az országos átlagot meghaladja azok aránya, akik - feltehetően - külföldi nyaralást terveznek.

Az idősek tartanak az utazástól vagy nincs rá pénzük

A 60 év felettiek körében kiugró, 48 százalék azok aránya, akik nem költenek nyaralásra 2021-ben. Ebben részben benne lehet a vírustól való félelem, de az is, hogy a 150 ezer forintos átlagnyugdíj a megélhetésre sem nagyon elég, nem hogy utazásra.

A kor szerinti bontásból az derül ki, hogy a 40-59 éves korosztályban a legnagyobb azok aránya akik egy külföldi kiruccanásra is elég összeget terveznek nyáron elkölteni. A 18-39 évesek maradnak a határokon belül.

Az iskolai végzettség szerinti bontás is visszatürközi az emberek anyagi helyzetét. Az alapfokú végzettségűek 38, az érettségizettek 31, a diplomások 19 százaléka jelezte a Pulzusnak, hogy nem költenek nyalásra.

A felsőfokú végzettségűek arányaiban többet is szánnak nyaralásra, bár többségük szintén belföldön marad.

A nemek között nincs nagy eltérés a kérdést illetőn, a férfiak kicsivel nagyobb arányban utaznának és többet is költenének, mint a nők.