Egyre valószínűbb, hogy az idei infláció alig haladja majd meg a januári nyugdíjemelés mértékét, ami pedig azt jelenti, hogy az idősek nem várhatnak nyugdíj-kiegészítésre. Hasonló lehet a helyzet a gazdasági növekedéstől függő nyugdíjprémiummal is, ugyanis már az MNB legoptimistább becslése szerint sem lesz meg a 3,5 százalékos GDP-növekedés, amely a kifizetés feltétele.

Közben a nyugdíjas fogyasztói kosár átlagosan 4,1 százalékkal drágult idén, ha pedig az áprilisi élelmiszerárakat nézzük, a növekedés 8,7 százalékos a KSH szerint.

Bár a koronavírus-járvány a nyugellátások folyósítását nem veszélyezteti az alig 140 ezer forintos átlagos ellátás mellett a kiegészítés elmaradása rosszul érinti majd az időseket.

Mindezek ellenére a társadalom igencsak megosztott azzal kapcsolatban, hogy adjon-e az állam idén pluszpénzt az időseknek - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A teljes magyar lakosság 71 százaléka véli úgy, hogy jár a pénz. 54 százalék szerint azért kell kifizetni, mert az időseknek szükségük van rá, 17 százalék pedig költségvetési oldalról közelíti meg a kérdést és azt mondja, hogy van rá keret, indokolt az extra juttatás.

A magyarok 20 százaléka szerint van ennél fontosabb cél is, 9 százalék pedig úgy véli, hogy túl nagyra nőne a költségvetés hiánya: összesen tehát az emberek 29 százaléka nem adna pluszpénzt a nyugdíjasoknak.

Generációs szakadék

Talán nem meglepő, hogy a 60 évnél idősebb lakosság - akik közül a legtöbben kapnának a pénzből - 92 százaléka helyeselné a kifizetést. 77 százalék a szükséget, 15 százalék pedig a költségvetési mozgásteret említi fő okként.

A 18-39 éveseknek ugyanakkor már csak 54 százaléka, míg a 40-59 éveseknek a 65 százaléka ért egyet ezzel. A negyven év alattiak harmada szerint van ennél fontosabb is.

Egyetértésben a diplomások és a kevésbé képzettek

Az igen válaszok aránya az alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében 69, az érettségizetteknél 73, a diplomásoknál pedig 70 százalék. Tehát a képzettség nem növeli a nyugdíjasokkal szembeni szolidaritást, de még azt sem lehet mondani, hogy a diplomások fiskális szempontok szerint döntenének. Azok között, akik a költségvetési mozgástér hiánya miatt utasítják el az extra pénzt az alapfokú végzettségűek vannak a legtöbben.

Budapest a nyugdíjasbarát város

Az extra juttatás ötlete leginkább a budapestiek tetszését nyerte el, körükben 77 százalékos a támogatottság. A megyeszékhelyeken csak 65, a vidéki városokban 72, míg a községekben 68 százalék pártolja, nagyobb részben azért, mert az időseknek szükségük van a pénzre.

A nemek közötti bontásból az derül ki, hogy a férfiak 65, a nők 75 százaléka áll az állami támogatás mellett.