A turizmusban és a vendéglátásban működő cégek számára igazi megváltás a kijárási korlátozások feloldása, hiszen ez ad egyedül reményt arra, hogy újrainduljanak és túléljék ezt a szezont. Ugyanakkor vakcina híján az esetleges második járványhullám árnyékában, külföldi turistára aligha lehet számítani, és úgy tűnik, a magyarok sem tolonganak majd a hotelekben.
A megkérdezettek 66 százaléka ugyanis azt állítja, hogy sehova nem megy nyaralni idén, hanem otthon marad. A belföldi utazást tervezők aránya 25 százalék, csak külföldre 3 százalékuk, bel- és külföldre pedig 6 százalékuk vágyik - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A nem túl biztató számokhoz a fertőzéstől való félelem mellett az is hozzájárulhat, hogy a magyarok egy jelentős részének csökkent a jövedelme, így nem az utazás lesz az elsődleges számukra a közeljövőben, hanem a családi kassza feltöltése, vagy rosszabb esetben az álláskeresés.
Pedig az ágazat készül: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist kempingek és Hunguest szállodák már nyitnak, Guller Zoltán, Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója pedig bejelentette, Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát fogják megszervezni augusztus 20-án, amely a dunai rakpartok több mint négy kilométeres szakaszán lesz látható.
Guller a zalakarosi tourinform iroda felújításának átadásán pedig már arról beszélt, hogy Magyarországon a belföldi turizmus fog elsőként helyreállni, az utazók száma és a költésük is magasabb lesz, mint tavaly volt. A belföldi vendégforgalom után elsőként a környező országokból érkeznek külföldiek, majd őket a schengeni határokon belülről érkező turisták követik.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.A belföldi turizmust jellemzően a budapestiek hajtják, körükben láthatóan nagyobb is az utazási hajlandóság, azonban nagyságrendi különbségek nincsenek: a fővárosiak 59 százaléka marad otthon a nyáron, ez az arány a megyeszékhelyeken 67, a vidéki városokban 64, a községekben pedig 73 százalék.
Bátor diplomások
A lakóhely úgy tűnik nem, az iskolai végzettség azonban jelentősen meghatározza, hogy ki, mennyire bátran indul útnak a járvány első hullámának lecsengése után: míg az alapfokú végzettségűek 78 százaléka otthon marad, ez az arány az érettségizettek körében 59, míg a diplomásoknál 43 százalék.
Utóbbiak 19 százaléka bel- és külföldre, 6 százaléka pedig csak külföldre utazna most nyáron. Ezt középfokú végzettséggel már csak a válaszadók 6, illetve 4, alapfokú végzettséggel pedig 3 és 1 százaléka állította.
Az idősek meghallgatták az intelmeket
A 60 éves vagy idősebb korosztálynak a 83 százaléka nem megy sehova a nyáron, belföldi utat 12 százalékuk, külföldit 2, kül- és belföldit 3 százalékuk tervez.
A 18-39 éveseknek épphogy a többsége: 51 százaléka marad otthon, 33 százalék nem lépné át a határt, 5 százalék csak külföldre menne és viszonylag sokan, 11 százaléknyian terveznek magyar és külföldi úti célt felkeresni.
A kutatásból kiderült az is, hogy a vírust követő utazási hajlandóságban nem alakult ki törésvonal a nemek között. A nők 68, a férfiak 63 százaléka szavaz az otthon maradásra. Belföldre 22, illetve 28, bel- és külföldre 7 és 6, csak külföldre pedig 3-3 százalékuk menne.