Novemberben, majd decemberben is 7,4 százalékkal nőttek az árak, a jegybank is a vártnál nagyobb mértékben lépett fel januári kamatdöntésén.
Ezt a számot azonban nem könnyű átlátni, egy teljes szakma van mögötte. Ezért kerestük meg a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetőjét, Quittner Pétert.
Tervünk az volt, hogy jobban megértsük azt a szakmai munkát, ami méri az olyan hétköznapi tapasztalatokat, amit mindenki lát, például ha drágul valami a boltban, vagy változik, amit hiteltörlesztőként be kell fizetnie. Ez a mindennapi életet leíró adat szolgálja például olyan lépések alapját is, hogy a lakosság vélelmezett védelme érdekében hatósági árakat vezetnek be, vagy felső határt szabnak néhány alapvető élelmiszer árának.
Quittner Pétert megkérdeztünk mindenről, ami az inflációs statisztika készítésével kapcsolatos, beszélgettünk többek között kockás füzetekről, hitelességről, és arról, hogy mi fán terem a reprezentáns.
Hogyan is készül?
Az infláció kifejezés és a fogyasztóiár-index hasonló fogalmak, de nem ugyanaz a kettő. Az inflációt közgazdasági értelemben használják, miközben a statisztikusok számra fogyasztóiár-index az, ami gyakorlatban is alkalmazható, mérhető. Mindennek nemzetközi módszartana is van, az Eurostatban is fontos szempont hogy az uniós tagállamokban összehasonlíthatóak legyenek a statisztikai adatok.
A legfontosabb részei a munkának viszont nem sokat változnak. Több mint száz összeíró minden hónapban fogja az általunk kockás füzetnek minősített táblagépét, végigjárnak hozzávetőleg 11 ezer összeíróhelyet, amelyek között kicsi és nagyobb üzletek, egyéni eladók is vannak.
Nem mindegy mi kerül a kosárba
Az infláció mérésében meghatározó az kör amiket az összeírók néznek. Ezeket reprezentánsoknak hívják, amelyek rendkívül hosszú és változatos listája mindenki számára elérhető és böngészhető. Mindenki megtalálhatja a kedvenceit, legyen az a kávé, a rizs, a Big Mac, vagy épp a tonhalkonzerv. Másrészt elgondolkodhat azon, hogy miért nem szerepel a kedvenc cigarettamárkája a reprezentánsok között, vagy épp az, hogy miért nincs ott sokkal több célország a megvizsgált úticélok sorában.
A KSH időszakosan felülvizsgálja, hogy pontosan mely termékek és szolgáltatások szerepeljenek a kosárban. Azonban mindig az a cél, hogy a lehető legjobban leképezze a szám a gazdaság működését, egyben fogyasztói igényeket is.
A KSH külön közli a nyugdíjasinflációt. Itt nem feltételeznek alapjaiban eltérő fogyasztási szokásokat, azonban tekintettel az időskori sajátosságokra, eltérnek a súlyok, így jön ki az adat.
Alakulnak a módszerek
Az árakat felírják, majd feldolgozzák. Quittner kérdésünkre azt is elmondta, hogy miért nincsen második becslése az inflációnak. Míg más adatokról, például az ipar, a külkereskedelmi termékforgalom, vagy épp a GDP egy gyors és egy részletes felmérés is készül, amiket némi idő elteltével adnak ki ahogy feldolgozzák részleteiben a beérkezett adatokat, az inflációval az a cél, hogy egy adott időszak árainak alakulását mutassa be, ehhez pedig már minden szükséges begyűjtött adat rendelkezésre áll.
A szakember kitért nemzetközi példákra is. Elmondása szerint külföldön is nagyrészt árfelírók jegyzik fel az üzletekben az árakat, ezt néhol más adatforrással is kiegészítik.
Ezek mellett újnak számító módszereket is alkalmaznak. Ilyen adatgyűjtési technika a web scraping, melynek lényege, hogy egy robot legyűjti az interneten fellelhető termékek és szolgáltatások árát. A módszer olcsó és sok adattal szolgál, viszont ebből a gyűjtési körből kiesik több termék és szolgáltatás.
Ez az eljárás segítség a statisztikusnak, kiváltani nem tudja
- mondta Quittner.
Csak az a jó statisztika, amit magad hamisítasz?
Megkérdeztük Quittnert a fenti, többnyire Winston Churchillnek tulajdonított idézetről is. Hogyan éli meg a statisztikus, hogy a szakmáját eléggé sokan úgy ítélik meg, hogy mindössze leír egy számot, amivel kiszolgálja a mindenkori hatalmi igényeket.
Nem túl meglepő módon Quittner és kollégái találkoztak már ezzel a gondolkodással, és nem örülnek neki.
Mint a KSH osztályvezetője elmondta, szakmájuk egy rendkívül precíz és szigorúan szabályozott terület, ennek megfelelően minden körülmények között a legmagasabb szakmai minőség mellett végzik a munkájukat, legyen szó az adatgyűjtésről, vagy azok értelmezéséről.
Minderről és sok minden másról beszélgetünk a Napi.hu legújabb podcast videójában.
Tájékoztatás