Azért, hogy a munkaerőpiacon a munkaadók erőfölénye az utóbbi években tovább nőtt, nem kis részben a kormány a felelős - írják.

Ezért a MASZSZ szerint újra kell gondolni a munka törvénykönyvét, egyben vissza kell állítani a munkavédelmi és a munkaegészségügyi ellenőrzés korábbi rendszerét, mert a jelenlegi szisztéma nem védi kellő hatékonysággal a dolgozókat.

Kapcsolódó

Ma Magyarországon többen dolgoznak, mint a rendszerváltás óta bármikor, de ennek hátterében nem kis részben a közmunka, a külföldi munkavállalás, valamint a mikrovállalkozások, családi vállalkozások - amelyek gyakran csak bizonytalan sorsú kényszervállalkozások - által alkalmazott emberek számának növekedése áll.

A MASZSZ pozitívumként értékelte, hogy a hatéves bérmegállapodás első két évében előirányzott béremelés hatására a 2018-as nettó minimálbér eléri a létminimum várható összegét, és ezzel egy régi szakszervezeti követelés válik valóra. Ugyanakkor megjegyezték: számításaik szerint ahhoz, hogy Magyarország utolérhesse a visegrádi országokat, a következő három évben a nemzetgazdaság egészében 11-12 százalékos bérnövekedésnek kell teljesülnie évente.

Kiemelték azt is, hogy nemigen folyik érdemi szociális párbeszéd Magyarországon, emiatt a szakszervezeteknek mindent meg kell tenniük, hogy a kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal például a bérekkel és a foglalkoztatással összefüggő kérdésekben szót értsen egymással.

Ez nem egyszerű feladat, hiszen a közéleti vitákban általában nem a konszenzuskeresés, hanem a másik fél legyőzése a cél. A munka világában ez semmi jóra nem vezet, ezért új alapokra kell helyezni az egész rendszert - olvasható a 110 ezer aktív taggal rendelkező MASZSZ közleményében.