A megkérdezettek 92 százaléka hallott a túlóratörvény ("rabszolgatörvény") legfontosabb intézkedéséről, miszerint évi 250-ről 400 órára növekedik a munkavállalóktól elrendelhető túlórák száma. A válaszadók 77 százaléka viszont nem támogatja az elrendelhető túlórák számának évi 400-ra emelését, míg 17 százalék inkább egyetért a módosítással - derül ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából december 13-19 között készített reprezentatív felméréséből.

A Fidesz szavazók kivételével ebben egyetértés van az összes vizsgált társadalmi csoportban: az ellenzéki pártok szavazói és a bizonytalanok 79-91 százalékban utasítják el a módosítást, a Fidesz szavazóknak pedig 38 százaléka gondolja eképpen.

Kapcsolódó

A Publicus szerint leginkább a mezőgazdaságban, a szolgáltatóiparban és az iparban dolgozók körében magas az elutasítás (88, 81, illetve 81 százalék), legkevésbé pedig a kereskedelemben dolgozók körében (63 százalék).

Jó lesz?

Úgy tűnik, hogy a kormányzati győzködés nem igazán ment át a választópolgárokhoz, a felmérés ugyanis arra mutatott rá, hogy a válaszadók kétharmada (66 százalék) nem ért egyet azzal az állítással, hogy az évi 400 órára emelt túlóra egy jó lehetőség arra, hogy a dolgozók többet keressenek. Ezzel mindössze tízből három fő (29 százalék) ért egyet.

A megkérdezetteknek szintén mintegy kétharmada (63 százalék) mondja, hogy nem ért egyet azzal az állítással, hogy a túlórák számának növelése érdemben hozzájárul a munkaerőhiány csökkentéséhez.

Mindeközben tízből hét válaszadó (71 százalék) szerint a túlórák növelésével kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók, és csupán a megkérdezettek ötöde (22 százalék) gondolja másként.

Leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók körében vannak, akik szerint nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe a munkavállalók (50 és 35 százalék). Ezzel szemben az MSZP és az egyéb pártok szavazói körében 94-94 százalékos azok aránya, akik szerint növekszik a kiszolgáltatottság.

Az alkalmazottak négyötöde (80 százalék), de még tízből hét (69 százalék) vállalkozó-munkaadó is úgy gondolja, hogy nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

A munkavállaló szabad döntése?

A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) szerint inkább a munkahelyek elvárása, hogy mennyi túlórát vállalnak a dolgozók, és csak negyedük (23 százalék) szerint a munkavállalók szabad döntése - ebben, különböző arányban, de minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik.

A válaszadók fele (47 százalék) szerint a munkahelyen általában nem tartják be a túlórával kapcsolatos szabályokat, és csak harmaduk (33 százalék) gondolja ennek az ellenkezőjét. Legnagyobb arányban az inaktívak és az alkalmazottak tapasztalják azt, hogy nem tartják be a cégek a túlórával kapcsolatos szabályokat (51 és 48 százalék), a vállalkozó-munkaadók körében ez az arány 40 százalék.

A megkérdezett alkalmazottak háromnegyede (75 százalék) rendszeresen (27 százalék), vagy alkalmanként (48 százalék) szokott túlórázni. A legalább alkalmanként túlórázó alkalmazottak negyede (20 százalék) említette az, hogy az általa vállalt túlóraszám nem fér bele a évi szabályos, 250 órás keretbe.

A többség nem szeretne túlórázni

Tíz alkalmazottból hatan (56 százalék) nem szívesen vállalnának további túlórát, míg tízből hárman (31 százalék) igen, de csak akkor, ha a túlórára magasabb fizetés jár, 11 százalék viszont akkor is szívesen túlórázna, ha normál bért fizetnek. A válaszadók negyede ugyanakkor számít arra, hogy a munkaadó a jelenleginél több túlórát fog elrendelni.

Kinek kedvez?

A megkérdezettek háromnegyede (73 százalék) szerint a megváltozott túlóraszabályok elsősorban a cégeknek fognak kedvezni. Mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a munkavállalóknak kedveznek a túlóraszabályok és kicsivel többen (12 százalék) válaszoltak úgy mindkét csoportnak kedvezhet a változás.

Egyedül a Fidesz szavazók körében ettől eltérő a válaszok mintázata: körükben 38 százalék említette, hogy a cégeknek, 18 százalék szerint a munkavállalóknak, 35 százalék szerint mindkét csoportnak kedveznek a változások.

Az egyéb pártok és az MSZP szavazók (97 és 91 százalék) szerint a cégek kerülnek jobb helyzetbe, de még tíz bizonytalanból, Jobbik szavazóból és alkalmazottból is nyolcan (78-80 százalék) így gondolkodnak.

Szimpatizálnak a tüntetőkkel

A túlóratörvény elfogadása nyomán indult tüntetéssorozattal és utcai megmozdulásokkal a válaszadók kétharmada (66 százalék) egyetért. Az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok körében háromnegyedes az események támogatottsága (70-77 százalék), de még tíz Fidesz szavazóból is négy (38 százalék) egyetért velük.

A törvény elfogadása miatt a későbbiekben induló esetleges sztrájkot, útlezáró vagy egyéb akciókat is támogatna a többség (51 százalék).  Az ellenzéki és bizonytalan szavazók körében 55, illetve 61 százalékos az ilyen megmozdulások támogatottsága, de még a Fideszesek körében is 30 százalékos a támogatottság. A Publicus megjegyzi, hogy a Fidesz szavazók az egyetlen társadalmi csoport ahol ennek, és a tüntetéseknek nincs többségi támogatása.