Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson a csütörtökön bejelentett MNB-csomagtervet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kis- és középvállalkozások hitelellátásának élénkítését szolgáló, a kereskedelmi bankok által nulla százalékos kamattal felvehető 250 milliárd forintos jegybanki keret meglehetősen csekély e vállalati kör teljes adósságállományához képest. A cég két elemzőjének számításai szerint a kedvezményes kamatú hitelösszeg e vállalati kör kötelezettségeinek hozzávetőleg a 7 százalékát teszi ki. Shearing és Jackson hangsúlyozta azt is, hogy a Bank of England - a brit jegybank - hasonló struktúrájú hitelezés-ösztönző kezdeményezése révén kínált pótlólagos kereskedelmi banki hitelek kereslete meglehetősen lanyha a brit vállalkozások részéről az eddigi adatok alapján.

Ennél fontosabb tényező azonban, hogy a magyar bankrendszerben már most is forintlikviditási felesleg van, a hitelezés élénkülését pedig inkább a pénzügyi válság előtti időszakban folyósított, mára rosszhitel-állománnyá vált kölcsönök magas aránya korlátozza. A Capital Economics londoni elemzőinek becslése szerint a nem teljesítő kinnlevőségek mára a magyar bankrendszer teljes követelési portfoliójának 16 százalékát teszik ki.

A kis- és középvállalatok devizahitel-kitettségének enyhítésére hivatott, ugyancsak 250 milliárd forintos - aktuális forintárfolyamot alkalmazó - átváltási keretről a ház londoni közgazdászai azt állapították meg, hogy e programelem meglehetősen jelentős méretű, a célzott vállalati csoport devizaalapú kötelezettségeinek hozzávetőleg a 15 százalékával ér fel. A Capital Economics közgazdászai szerint ugyanakkor mivel a devizaalapú hitelek nem kedvezményes árfolyamú átválthatóságáról van szó, a lehetőséggel élő vállalatok számára ez a kezdeményezés a teljes adósságterhet tekintve nem nyújt sok könnyebbséget, tekintettel arra, hogy a forint meredeken gyengült a devizaalapú hitelek folyósítása óta eltelt években, és ez az árfolyamveszteség érvényesülni fog a devizahitelek forintosítása során.

Vonakodhatnak a bankok

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a 4cast közgazdászainak értékelése szerint az MNB-program sikere szempontjából fontos kérdés, hogy a magyar kereskedelmi bankok milyen mértékben lesznek hajlandók csatlakozni a kezdeményezéshez a program jelentette csökkentett kockázati prémium mellett. A cég elemzőinek várakozása az, hogy a banki részvétel aránya valószínűleg alacsony lesz még abban az esetben is, ha a kormány nyomást gyakorol az állami tulajdonú bankokra.

A 4cast szakértői kiemelték azt a véleményüket is, hogy a bejelentett intézkedések nyomást gyakorolnak majd az MNB mérlegére, mivel a jegybank a kéthetes MNB-kötvényben elhelyezett pénzekre a jelenlegi 5,00 százalékos alapkamatot fizeti, miközben nulla százalékos hitelkeretet ajánl a kereskedelmi bankoknak, emelve a forintlikviditást. Ez pótlólagos államháztartási költséget is jelent, mivel az MNB veszteségeit a költségvetésnek meg kell térítenie - hangsúlyozták a csütörtökön bejelentett MNB-programot kommentálva a 4cast közgazdászai. A ház szakértői szerint a jelenlegi, 5,00 százalékos MNB-alapkamatot figyelembe véve a program összesen 500 milliárd forintos két fő elemének éves költsége 25 milliárd forintra jönne ki, feltéve, hogy a megjelenő pótlólagos likviditás jórészt a kéthetes MNB-kötvénybe, és nem állampapírba áramlik.

A 4cast szakelemzőinek várakozása szerint mindemellett a program várhatóan lefelé ható nyomást gyakorol a piaci kamatokra, és ilyen módon gyakorlatilag bizonyos mértékű monetáris enyhítésnek felel meg, bár tekintettel a szóban forgó összegekre, ez nem lesz jelentős tényező.

A ház szakértői szerint a fő kérdés az, hogy várható-e az MNB-programból olyan mértékű növekedési többlet és ennek révén államháztartási bevételnövekmény, ami túltesz a költségeken. A Bank of England hitelezés-ösztönző finanszírozási programjának eredményéből kiindulva a nettó hatás valószínűsíthetően nem lesz nagy, de e nettó hatás lehet akár pozitív is - vélekedtek a 4cast elemzői.

Csökkent a CDS

Az MNB programjának ismertetése után javult a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató - a londoni kereskedésben. Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a csütörtöki késői jegyzésben 367 bázispont környékén mozgott a 373,7 bázispontos előző záró után. A hét elején 395 bázispont feletti napközbeni csúcsértékeket is mértek a londoni kereskedésben. A csütörtökre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 367 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, csaknem 30 ezer euróval olcsóbban a hét eleji jegyzéseknél.