A potenciális gazdasági növekedés előre tekintően is nulla körül van, azaz tartósan lelassult - fogalmazott Király Júlia, az MNB alelnöke a Portfolio.hu által szervezett Budapest Economic Forum panelbeszélgetésén. Hozzátette: a beruházási ráta összeesésével lassan újra negatív világbajnokok leszünk, ha pedig erodálódik a tőkeállomány, az a foglalkoztatásra is negatívan hat. A pénzügyi közvetítő rendszer - ami közjószág, mert nélküle sérül a potenciális növekedés - súlyosan sérült Magyarországon.

A kérdés az, hogy a környezetünktől elszakadva miért csökken radikálisan a vállalati és lakossági hitelezés. Nem igaz, hogy a bankok nem akarnak hitelt nyújtani, a cégek hitelt felvenni - mindkettő akar, csak megváltozott a kockázati profil. A bankszektort a megnövekedett nem teljesítő hitelarány (NPL) - ami a vállalati szektorban 20 százalék felett - és az állami terhek is sújtják. Egy ilyen magas NPL-arány már jövőbeni megtérülési problémákat vet fel, az értékvesztést az egyéb terhek miatt nem tudják majd a bankok megképezni.

Kiegyezés kellene

A korábbi IMF-szándéklevelek - azaz maguk a megállapodások - 2008-2009-ben olyan intézkedéseket fogalmaztak meg, ami az egészségesebb hitelezést szolgálta. Ezek egy része megszületett, ami segítette a bankok terheinek csökkentését - jegyezte meg az alelnök. Az egyetlen útja annak, hogy a növekedés Magyarországon beinduljon az, hogy végre megszülessen az állam és a bankrendszer közötti kiegyezés - vélte Király Júlia.

Komoly nyomás nehezedik a külföldi tulajdonosok részéről a magyarországi bankokra, hogy visszafogják a hitelkihelyezést, hogy a Basel III. követelményeinek megfelelően 110 százalék alá kerüljön a hitel/betét mutató - vélekedett Rogán Antal, a parlament gazdasági és informatikai bizottságának elnöke. A politikus szerint a kormány is érthetően arra törekszik, hogy a hazai megtakarításokra támaszkodjon a finanszírozásban, külföldi források helyett. Úgy vélte: addig nincs kiszorítási hatás a prémium állampapírok miatt a vállalati hitelezési piacon, amíg a bankok alapvetően a külföldi források kiváltása miatt gyűjtenek itthon betétet.

Hitelezni akarnak a bankok

Mindezzel vitatkozva Király Júlia rámutatott: a jegybank hitelezési felmérése szerint már nem a hitel/betét mutatót tartják szem előtt a banki döntéshozók, hitelezni akarnak. Az egyensúly helyreállítását nem a hitelezés visszafogásával, hanem a hazai betétállomány növekedésével kell elérni az alelnök szerint. Hozzátette: az államnak a prémium kincstárjegyekkel igenis van kiszorító hatása, ez magyarázza részben azt, hogy nincs lakossági bankbetét-növekedés, márpedig ez hosszú távon a pénzügyi közvetítő rendszer további sérüléséhez vezet.

Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója aláhúzta: senki sem javít úgy a hitel/betét arányon, hogy 7-9 százalékos kamat mellett gyűjt betétet, ha azután nem tudná azt kihelyezni. Hozzátette: a bankárok feje most a jövő évi hitelezési tervek miatt főhet, hiszen hitelezés nélkül nincs banki működés. A kockázati paraméterek szigorodása természetes jelenség, a válság előtti paraméterek a valóságtól messze elrugaszkodottak voltak. Sosem volt nagyobb nyomás a bankokra az anyavállalatok részéről, mint most, hogy hogyan lehetne hitelezéssel megoldani a gondokat - fogalmazott Jelasity Radován.

A hitelezési paraméterek szigorodása egészséges korrekciót jelent, a vállalati szektorban komoly hitelekeresleti korlátok vannak, a beruházások csökkennek, a lakossági fogyasztás a reáljövedelmekkel együtt apad - mondta Harmati László, az FHB üzleti vezérigazgatója, aki szerint az állampapírok esetében nincs szignifikáns elszívó hatás a bankbetétek rovására.

A politika a családok érdekeit képviseli

Rogán aláhúzta: a külföldi tulajdonosok és a magyar kormány is az itteni bankok sikerében érdekelt, de a politika minden esetben a családok érdekeit fogja képviselni. Hozzátette: ösztönözni kellene az árfolyamrögzítésben való részvételt, hiszen a devizakockázatok ideje nem múlt el. Érdemes beszélni a nem teljesítő hitelekről is, a Nemzeti Eszközkezelőnek az év végére, következő év elejére sokkal jobb teljesítményt kell nyújtania. Rogán szerint az önkormányzati hitelállományok kapcsán vannak tárgyalások, de eredmény még nincs - ez év végéig legalább a likviditási hitelállomány terén eredményre kell jutni.

Nem teljesít rosszul az árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő - még ha a kezdetben várnál mérsékeltebb is a részvétel. Amilyen irányba a devizahitelesek helyzete halad, az összhangban van azzal amit jegybank már 2008 óta mond: nincs királyi út, sok, a kormány és a bankok által közösen végrehajtott intézkedéssel lehet csak javítani a devizaadósok és a bankrendszer helyzetén. Nincs egy jó központi program, több fókuszált részprogramra van szükség, amik még előttünk állnak - mondta Király Júlia.

A panelbeszélgetésen részt vevők még várják a jelentkezők felfutását, az emberek viszont kényelmesek lesznek, mindaddig, amíg úgy érzik a stabil forint
miatt, hogy elmúlt az árfolyamkockázat veszélye. A rendszerbe való belépésre ezért a bankoknak és a kormánynak is egyaránt fokozottan ösztönöznie kell az adósokat - hangsúlyozta Rogán. Az ügyfelek eddig egyötöde vett részt valamilyen mentőprogramban.

Cél-e, hogy az állam aktívabb szerepet vállaljon a hitelezésben?

Nem ördögtől való ötlet az állam szerepvállalása a bankredszerben, persze neki is teljesen piackonform módon kell működnie. A külföldi kereskedelemben és a mezőgazdaságban van szerintem értelme az állami banki hitelezés megjelenésének - mondta Rogán.

Hihetetlen egyetértés van közöttünk Rogán Antallal, talán azért, mert az OTDK-n én voltam a témavezetője viccelődött Király Júlia. Szerintem is vannak oly részterületek, ahol szükség van állami megjelenésre, mint teszi azt az Eximbank. De hogy egy új kereskedelmi bankkal jelenjen meg az állam a piacon, az szerintem rettenetesen káros a rendszerre nézve - tette hozzá a monetáris tanács tagja.