Nagyítóval vizsgálva is csak alig (vagy még annyira sem) látszik tehát egyelőre a gazdasági lassulás Magyarországon. Mindazonáltal ebből nem következik az, hogy nem is fog beköszönteni - írta a Török Zoltán a bank elemzőinek legfrissebb negyedéves stratégiai jelentésében.

A szakértő szerint az EU-pénzek felhasználásának lassulása, a választási időszak végével lecsengő állami beruházási boom - kart karba öltve a külső környezet romlásával - együttesen minden bizonnyal megteszi a hatását a hazai növekedési mutatókra. A Raiffeisen friss prognózisa szerint 2019 második felében 3,5-4,0 százalék lehet a GDP növekedése, 2020 egészében pedig 2,8 százalék, majd 2021-től kezdve ismét 3-4 százalék közötti bővülésre számítanak. A gazdasági ciklusban tehát lejtőre kell felkészülni, ám ezt sem válságnak, sem (Magyarország esetében) recessziónak nem nevezném - fogalmazott Török Zoltán. A növekedési ütem lassulásával együtt várhatóan enyhül a munkaerő-piaci feszesség is.

Kapcsolódó

Nem is függünk annyira az autóipartól?

Az a közkeletű vélekedés, miszerint a magyar gazdaság a német autóipartól függ, és mivel az utóbbi egy válságon megy keresztül, így a hazai gazdaság sorsa is meg van pecsételve, nem állja meg a helyét - véli Török. A magyar gazdaság közvetlen autóipari kitettsége ugyanis meg sem közelíti a gyakran emlegetett 30-40 százalékot. Bár a feldolgozóiparon belül a részesedése 30 százalék körüli, a feldolgozóipar súlya a GDP-n belül csak 22 százalék, tehát az autóiparé nem éri el a 7 százalékot. Ehhez hozzá kell számolni a beszállító vállalkozásokat, velük együtt a hazai gazdaság autóipari kitettsége 10-12 százalék körüli.

Ráadásul a német autóipart temető újságcikkek dacára a termelés felfutóban van. Ezt a jelenséget abba a nagyobb európai trendbe kell beleilleszteni, amely a gyártási bázis költségoldali optimalizálásáról szól - ebből az átalakulásból pedig Magyarország jól jön ki. Az autóipar jövőjét meghatározó másik nagy változás az elektromos meghajtású autók termelésének felfutása. - márpedig az akkumulátorok gyártásában jelentős beruházások történnek hazánkban. Az valóban kockázatot jelent, hogy a hazai autógyártást (jelenleg) három vállalat képviseli Magyarországon. Amennyiben ezek a vállalatok nem tudnak sikeresek lenni globálisan a jövőben, akkor azt a hazai gazdaság teljesítménye meg fogja érezni.

Merre tovább, forint?

Ameddig szabadon lebegő árfolyamrendszerben marad a forint, addig fel kell készülni meglepő és előre nem látható elmozdulásokra. Ennek alternatívája az árfolyam rögzítése (euróbevezetés) lenne. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek. Egyelőre, makrogazdasági szempontból a mérleg nyelve a jelenlegi árfolyamrezsim fenntartása felé billen ki. Megnyilatkozásaik alapján ezt a magyar gazdaságpolitika irányítói is hasonlóan gondolják.

Ez azt jelenti, hogy a forint árfolyama a jövőben is bizonytalan marad. Hosszabb távon leértékelődő pályán mozog a magyar deviza, míg rövidebb távon jellemző az átmeneti stabilizálódás az euróval szemben. Így az utóbbi hónapok 5 százalékos forintgyengülése után a 335 körüli euróárfolyam várhatóan nem marad tartós és az év vége előtt némileg erősebb (325-330 forint) szintek jöhetnek. Jó eséllyel a 325-330 forint körül lehet az az átmeneti "egyensúlyi" árfolyamszint, amelyhez hozzá kell szoknunk a következő időszakban. Távolabbra nézve azonban a megtapasztalt 336 forintos eurórekord nem örökéletű: néhány év múlva újabb csúcsok jönnek. A devizaháborús környezetben ezen nem kell keseregni kell, a deviza leértékelésével ugyanis a versenyképességet lehet menedzselni. Ez pedig elemi érdeke a magyar gazdaságpolitikának - fogalmazott a Raiffeisen vezető elemzője.

Magyar prognózis
Megnevezés201920202021
GDP (éves változás, %)4,42,83,2
Infláció (éves változás, %)3,22,52,9
Munkanélküliség (éves átlag, %)3,43,63,8
Forrás: Raiffeisen